MOHÁCSI CSATA
Éppen 500 éve ezen a napon, augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata, melynek tragikus kimenetele végleg megváltoztatta a Magyar Királyság sorsát. A csatatéren II. Lajos magyar és cseh király seregei igyekeztek útját állni az Oszmán Birodalom lehengerlő katonai erejének. Az események egyik legismertebb krónikása egy szemtanú, a későbbi váci püspök, Brodarics István volt, aki szívszorító veszteséglistát állított össze. Ezek szerint a csatában életét vesztette közel 500 nemes, 4 000 lovas és 13 000 gyalogos a kapitányaikkal együtt. Történészek kutatásaiból tudjuk, hogy a király hívására megjelent bandériumával a Magyar Királyság legtöbb méltóság- és tisztségviselője, köztük 14 az egyházmegyék vezetői közül is. Az akkori váci püspök, Guthi Ország János 200 fős kontingens élén vett részt a csatában, és azon szerencsések közé tartozott, akik a mészárlásból el tudtak menekülni. A főpapi kar 37%-a a harcmezőn maradt. Egyes becslések szerint az 1526-os török hadjárat következtében összesen 150 000 ember esett fogságba vagy vesztette életét. A vesztes csatát követő trónharcokban Guthi Ország előbb Szapolyai János, majd Ferdinánd oldalára állt, de tartós menedéket egyik uralkodó sem tudott nyújtani a félholddá soványodott királyságnak. Vác sem kerülhette el a sorsát, 1543-ben tartós török uralom alá került, és ezzel történetének egy új korszaka vette kezdetét.
Jacob Peeters színes rézmetszete 1686-ból. Tragor Ignác Múzeum gyűjteménye
