Vajon melyik váci gyártmány került ki a 19. század végén az Amerikai Egyesült Államokba? Egy csomagolóanyagról van szó, amely a Hunyadi János keserűvíz palackjait védte.

A posztókereskedő Saxlehner András 1863-ban váltott, ugyanis akkor kezdte forgalmazni a Hunyadi János keserűvizet. 1877-ben levédette a márkát. Ekkor már közel 40 hektáron 70 kútból nyerte az emésztést segítő gyógyvizét. A palackozó gyár Budán volt. 1889-ben már 6 millió palack keserűvizet adott el. A cégnek képviseleti irodái voltak Párizsban, Londonban, és New York-ban is.

Az üvegpalackok azonban törékenyek voltak, ezért egy ún. szalmahüvelybe helyezték, és így kerültek a szállítóládákba. 1878-ban, a mai Damjanich téren kezdte meg működését a Saxlehner András -féle szalmahüvelygyár. Kezdetben 20, később 40 – főként nő – munkással dolgozó üzem már a századfordulón többmillió szalmahüvelyt gyártott, kizárólag a Hunyadi János keserűvíz csomagolására. Az 8283 négyzetméternyi területen a gyárépületen kívül melléképület, lakóház, istálló, tűzoltószertár és három nagy szalmapajta is volt. A speciális, lábbal hajtós varrógépek a cég saját találmányai voltak, s szabadalommal védették le. A gyárnak saját tűzoltósága volt – a három nagy szalmapajta, és a készáru tűzveszélyessége miatt – amely tűzvész esetén a városban is részt vett az oltásban. Saxlehner helyi népszerűségéhez ez is hozzájárult. Bár Pesten élt, 1886-ban mégis virilis – azaz a legtöbb adót fizető – képviselőnek jelölték Vácon.

Saxlehner András 1889-ben elhunyt. A gyárat a fiai vették át. Bár már nem szalmahüvelybe csomagolják, a Hunyadi János keserűvíz ma is népszerű.