„Egy éves sóvárgó várakozás és sok hónapi gondos előkészítés után elérkezett a magyar katolikusság nagy hete. Az eucharisztikus kongresszus vigíliáján állunk. Budapestre már egymás után futnak be a távoli világrészekből jövő zarándokok vonatai. Természetes, hogy mi váciak, a fővároshoz legközelebbi püspöki város népe, szintén ünnepi lázban élünk, s élénken készülünk a nagy ünnepen való méltó részvételre.”

A Váci Hírlap 1938. május 22-én megjelenő számának címlapján lelkes tudósítást olvashattak a váciak az Eucharisztikus Világkongresszussal kapcsolatos helyi előkészületekről.

A kongresszus himnuszát közösen gyakorolták a Székesegyházban. A gyónásokat a váci templomokban végezhették el. A fővárosba utazás is csoportosan történt. A különböző egyesületek, testületek tagjai már a váci hajóállomásra is csoportosan vonultak, hogy a hajóra szállás gyorsan, akadálytalanul történhessen. Az eseményekre induló hajók menetrendjét is közölte a Váci Hírlap. A kivilágított hajókon, a kongresszusi jelvényt viselő hívek közösen énekeltek a megafonnal felerősített hangú harmónium kíséretével. A Margit hídnál kötött ki a váciakat szállító 1400 személyes bécsi Karl Ludwig hajó. A kikötőből zárt sorokban vonultak a Hősök terére. A május 28-án, a képviselőházban a kongresszus tiszteletére tartott fogadásra a váci polgármestert, Inczédy-Meiszner Jánost is meghívták.

Május 24-én érkezett meg a pápa legátusa Eugenio Pacelli bíboros államtitkár,– a későbbi XII. Pius pápa. Május 25-én délután a Hősök terén közel 200 ezer ember vett részt az ünnepi megnyitó szentmisén. Az utolsó napon, május 29 – én délelőtti szentmisén már 500 ezer hívő volt. Délután a Szent István Bazilikából záró körmenet indult a Hősök terére, ahol zuhogó esőben került sor a záró szentmise megtartására.

Egy váci polgár megörökítette az ünnepi események fő helyszínét, a Hősök terét, a főoltárt, a még üres tribünöket, a gyülekező embereket.