- február 18-án újjáalakult a Váci Múzeum Egyesület, elnöke Tragor Ignác lett. Tragor hatalmas lendülettel fogott bele a múzeumi gyűjtemények bemutatására alkalmas épület megszerzésébe.
Az új elnökségnek reálisabb elképzelése volt arról, hogyan találhatna otthonra a gyűjtemény. Mivel az alapszabály módosításával a múzeum városi fenntartású intézmény lett, a várostól reméltek segítséget az épületgondok megoldásában. Önálló múzeum építésére nem volt elég pénz, a városházát azonban ekkor bővítették.
Az Egyesület elnöksége úgy vélte, hogy csekély anyagi ráfordítással, s a tervek módosításával megoldható lenne az, hogy az épületben múzeum céljára helyiséget alakítsanak ki. Ebben a törekvésükben támogatóra találtak a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségben. Hübschl Kálmán váci építész – aki a Városháza bővítését tervezte – kidolgozta a múzeum elhelyezésének tervét. A város pénzügyi bizottsága azonban nem támogatta az elképzelést, egyrészt, mert úgy gondolták, az 5.000 korona többletkiadás nagyon megterhelné a város költségvetését, másrészt aggódtak, mivel építkezés így sem a tervezett ütemben haladt, egy esetleges áttervezés még inkább késleltetné a befejezést.
A Főfelügyelőség az államsegély folyósításának beszüntetésével fenyegette a Váci Múzeum Egyesület elnökséget, amennyiben nem talál állandó helyiséget. Az új elnöknek, Tragornak ez irányú törekvését siker koronázta, igaz ugyan, hogy ebben a szerencse is segítette. „A püspöki palota könyvtárában 3 szoba – 1908. november 1-én – megürül, s ezt évi 600 koronáért kiadnák.” Tragor hamarosan meg is kötötte s szerződést Rózsahegyi Gyula kanonokkal. A szerződés szerint „a múzeumegyesület kiveszi a püspöki könyvtár épület földszinti 3 szobás lakását 1908. november 1-től évi 600 koronáért félévi felmondással,”
A mielőbbi megnyitás érdekében azt tervezték, hogy a berendezést a fegyintézetben készíttetik el. A költségvetés szerint az Egyesület legnagyobb bevétele a tagdíjakból származott. Számításaik szerint a helyiség bérleti díja a tagdíjakból befolyó összeg felét tenné ki. A bérleti díjon felül fűtésre és takarításra 280 koronát szántak. Az Egyesület vagyona 1908 végén 5.528,04 korona volt. Ebből viszont csupán 2.688,04 korona fölött rendelkeztek szabadon, a többi alapítványi vagyon volt. Feltűnő, hogy nem szerepel a kiadási tervek között a berendezésre szánt összeg. A Főfelügyelőség a VME-t 1.080 korona, az új helyiség berendezésére fordítható rendkívüli államsegéllyel támogatta 1909-ben. A kiállítási bútorokat a Főfelügyelőség útmutatása és küldött tervrajzai alapján a fegyintézetben készíttették el. Időközben újabb nehézséggel kellett szembesülniük. 1911-ben a helyiségek bérleti díját 900 koronára emelték. A munkák lassan haladtak. A kiállítást csak közel négy évvel a beköltözés után nyithatták meg. 1912. október 6-án, ünnepélyes közgyűlés keretében került sor a múzeum állandó kiállításának megnyitására. A kiállítás rendezésével párhuzamosan elkészült „A Váci Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstrom”-a is. A kötet átfogó képet nyújt a múzeum műtárgyállományáról, valamint azok elhelyezéséről is. A püspöki könyvtárban bérelt mindhárom helyiséget kiállító teremként használták. Raktározás céljára szolgáló helyiségről nincs említés, így feltehető, hogy a teljes gyűjteményt bemutatták.
A Tabán utcai múzeumépület bezárása és az új kiállítás megnyitása között 14 év telt el. Az Egyesület vezetőségének kitartó munkája következtében az összegyűjtött tárgyak és dokumentumok a nagyközönség számára újból hozzáférhetővé, megtekinthetővé váltak.
