Nem volt még olyan riadalom Kurtabugacon, mint mikor a Mayer tiszttartó portája előtt lévő dombot ( ősi szemétdomb lehetett ) lehordták.

A negyedik kapavágásnál ugyanis egy megrozsdásodott csontnyelű széles kardot húztak ki a dombból.

No még ilyent nem láttak Kurtabugacon. A kard alapos megfigyelésére egy külön szakbizottság alakult meg. A bizottság először is tisztviselőket és választmányi tagokat választott, azután megkezdte működését. A kardot még a csont korszakból származtatták. Erre vallott a kard csont nyele. De hát az acél hogy került hozzá ? Hát csak úgy, hogy azt később csinálták a nyélhez. De vajon vas-e a kard, nem inkább bronz-e ? Majd megtudják, ha letisztítják a rozsdát. Ugy egy órai vakarás után a markolat alatt egy K betű tűnt elő. Tovább vakartak. Előjött egy másik K betű. Azután egy M és egy D betűt vakartak ki. Vajon mit jelent ez a négy betű ? Hát mi egyebet, mint a Mayer família nemesi mivoltát. Az első K betű prédikátum lehetett, a második K keresztnév, az M és D  pedig Mayer Ducast, vagy Mayer Decimust, vagy talán Mayer Domust jelent. A deákul tudó doktor mindjárt ki is jelentette, hogy a csontnyelű vaskard a Mayerek őskardja volt, akik hercegek, vagy vezérek voltak.

De kellett a dombban más valaminek is lenni. Ki tudja, ha tovább ásnak nem pajzs, buzogány, ősi kard, vagy egyéb nemességet igazoló régiségre akadnak-e. Két napi ásás után csakugyan egy vastag sárréteggel borított korsótöredékre akadtak.

A korsó becses régiség lehetett, vélekedének valamennyien. Le is vitték a községházához, mert a becses ereklyét őriztetni kell. Szakajtó András bíró uram a szemétdombra került repedt korsójára ösmert ugyan, de ez nem volt hitelt érdemlő. Egyéb iránt Szakajtó András földművelő létére Titus Vespasiánus idejéből származó repedt fazekakat és korsókat is a magáénak vallotta volna; mit ért az ilyen ember az archeológiához ?

Majd ha lekaparják, meglátják, mi van alatta. Neki állt a doktor, a patyikus, a jegyződiák és a tiszttartónak vakációra haza került kis papfia, csutakkal, bicsakkal, üvegcseréppel. Volt általános kaparás és vakarás.

Sok vakarás után végre kivakarták az első szót. Tisztán állt a kancsó fenekére vésve: ” DES „. Ez francia szó, de lehet latin, angol, vagy görög. Tovább vakartak. Most meg ” AM ” szó jött létre. Ez az Ámor rövidítését jelzi. A korsó tehát latin eredetű. Ebből ihattak Augusztus korszaka előtt Bachus és Ámor tiszteletére a Mayer ősök. Ismét egy új szó ” ARVA „. A korsó, valamiképpen a Mayerek nem lehettek egészen rómaiak, hanem a pannonok és kelták idejében Árva megyéből kerültek le. Ez ellen a kispap protestált; de végre is belenyugodott. Most GY szót tisztítottak ki. Ez már az igaz; ez azt jelenti, hogy Gymnasium. Ime be van bizonyítva az, hogy a Mayer ősök okos emberek voltak, mert Gymnasiumba jártak. Megint egy új szót kapartak ki. Ez ” MAY ” volt. Erre meg a jegyződiák azt sütötte ki, hogy a korsót Mayának, a tavasz istennőjének tiszteletére szentelték. A legutolsó szó ” ER ” volt.Ez legtöbbet nyomott a latban. Ez nem más mint ” eruditio ” latin szó megrövidítése, a mi tudományosságot jelent. Az egész összefoglalva tehát azt jelenti, hogy a korsó őstulajdonosai Ámor és Maya istennők tiszteletére ittak az Árva megyéből lekerült agyag kancsóból, mikor a gymnáziumba jártak és attól lettek ilyen tudósok.

A korsó szépen megtisztítva az archeológiai társulathoz került Budapestre. Itt egészen mást betűztek ki. A korsógyártást Árva és Liptó megyében a pannonok idejében űzték ugyan, de Pannónia északi lakói a kelták nem a rómaiak mithológiáját hitték, így az ” AM ” és ” MAY ” szónak más jelentősége lehetett. Néhány archeológiai társaság ugyancsak derekasan hajbakapott a korsóra vésett betűk jelentősége végett, s ki mondja mi történik, ha Szakajtó András, ki csakugyan ráösmert a repedt kancsóra, a betűket véletlenségből össze nem állítja, miből aztán a következőket silabizálta ki. DES.AM.ARVA.GY.MAY.ER; avagy magyarul értelmezve: de szamár vagy Mayer. A tudósok elhallgattak, Mayer pedig még inkább.

Most még csak az a kérdés, hogyan került a korsó a Mayer porta dombjába. Hát csak úgy, hogy a tréfa kedvelő Pamutos Pista, a tizenkét billentyűs pukszpám flóta tulajdonosa, a bíró szemétdombjáról kerítette elő és a betűk rávésése után elásta a tiszttartó dombjába. Egyéb iránt a csont nyelű vaskard is az övé volt. Még pionér káplár korából maradt rá. A rajta lévő K.K.M.D. pedig azt jelezte, hogy a pionér szablya a Kais. könig. Magazin Depóban csinálódott.

A kard diskrécióba jutott. Pisti pedig nem járt többet a tiszttartóék Irénkéjéhez flótázni.