Halpucoló kés tokja Kisvácról.

Vác életében mindig fontos szerepet játszott a Duna. A város északi részén, Kisvácon élő lakosság még erősebben kötődött a folyóhoz, sok halász, hajósgazda, vízimolnár élt falusias jellegű, Dunára futó utcáiban. A halászat jelentős megélhetési forrás volt, a Dunapart képéhez hozzátartozott a „tericcsfákon” száradó hálók, partra húzott ladikok és haltartó bárkák látványa. A piacon mindig lehetett friss halat kapni a halászfeleségek standjainál. És ahol sok hal van, ott jó halászlé készül. A hal pucolásához használt széles pengéjű kés és díszesen faragott, KM monogrammal ellátott tokja 1832-ben készült Vácon. A Kisvácon jelentős szerepet játszó Kurdi család egyik ügyes kezű tagja faraghatta ki, a mindkét oldalán rózsás-tulipános növényi ornamentikájú véseteket pedig fehér méhviasszal töltötte ki. A technika az Alföldről ismert, de Pest megye északi részén több tárgyi emléke nem maradt fenn. A tárgy a múzeum Néprajzi gyűjteményének egyik legrégebbi, datált darabja.

 

This website uses cookies to enhance your browsing experience and ensure the site functions properly. By continuing to use this site, you acknowledge and accept our use of cookies.

Accept All Accept Required Only