Szakmai beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma pályázatához: ”Közjava és hasznára… nyomdát állíthasson…” A váci nyomdászat 245 éve
2018. január 2.
”Közjava és hasznára… nyomdát állíthasson…”
A váci nyomdászat 245 éve (1772-2017) – a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítása
Görög Templom Kiállítóterem, Vác, Március 15. tér 19.
2017. július 14. – november 5.
Pályázati azonosító: 204106/02186
Amikor Ambró Ferenc 1772-ben azzal a céllal telepedett le Vácon, hogy a városban nyomdát létesítsen, a nyomdászat, Gutenberg korszakalkotó találmánya több mint 300 múltra tekintett vissza. A 18. század a magyarországi nyomdaalapítás nagy korszaka, a már működő nyomdákban dolgozó szedők, nyomdászok más, egyházi-oktatási szempontból jelentős városokba költözve próbáltak nyomdai szabadalomhoz és támogatóhoz jutni. A nyomdász mesterség művelése azonban sok nehézséggel, buktatóval járt, nem volt ez másként Vácon sem.
A kiállítás a Tragor Ignác Múzeum – korábban bemutatásra még nem került – dokumentumaira alapozva mutatta be Vác nyomdatörténetének első szakaszát, az első nyomda megalapításától a magánkézben lévő nyomdák államosításáig.
A bemutatás kronologikus rendben történt, s az egyes egységek nem csupán a nyomdákat, de a termékeken keresztül a korszak társadalmi-, gazdasági-, politikai és kulturális, szak-, és szépirodalmi jellemzőit is megjelenítették.
A kiállításon 21 nyomda/nyomdatulajdonos és termékeik kerültek bemutatása, a bemutatás arányban áll az adott nyomdáknak a nyomdászat történetében, illetve a város életében betöltött szerepével. A dokumentumok – könyvek, folyóiratok, újságok plakátok és aprónyomtatványok – mellett korabeli eredeti és rekonstruált nyomdai eszközöket is láthattak az érdeklődők.
A kiállítási térben magyarázó szövegek tették érthetővé az egyes nyomdai eljárásokat, különböző nyomdai technikákat, tipográfiai ismereteket. A kiállítás egészén végigfutó látványelemként a falon különböző, a főbb korszakokra jellemző típushoz tartozó betűket ábrázoló díszítőfestés vonult végig.
A kiállításba komponálva, a térben elhelyeztünk egy állandó múzeumpedagógia foglalkoztató egységet, melyben lehetőségük nyílt a látogatóknak gyakorlatban is kipróbálni a nyomdász mesterség fortélyait.
A kiállítást megnyitotta: Varga-Kohári Mária, a Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetője
A kiállítás részletes bemutatása
A kiállítótér kórus alatti része – A váci nyomdászat hőskora. 1772 – 1823
Ambró Ferenc és Gottlieb Antal nyomdáinak, nyomdatermékeinek bemutatása került ide, 2 álló és két fekvő tárlóban kaptak helyett a legjelentősebb, vagy tipográfiai szempontból érdekes kiadványok. Ambró 1772 tavaszán költözött Egerből Vácra. 1775-ben kapott Mária Teréziától kizárólagos privilégiumot nyomda létesítésére, és a városban a nyomdász mesterség gyakorlására, de kiadványai már 1772-ben jelentek meg. Elsősorban a püspökség részére dolgozott. 1792 decemberében halt meg.
Gottlieb Antal 1793-ban vásárolta meg a nyomdát, s haláláig, 1823-ig működtette. A váci mellett fiók nyomdákat is alapított: Nagyváradon (1803-1808) és Máramarosszigeten (1806-1817). Nyomdájában országos jelentőségű kiadványok is megjelentek, ő nyomtatta az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot, az Urániát is.
Ide kerültek a közérthető, illusztrált magyarázó szövegek nyomdai-, és tipográfiai alapfogalmakról. A dokumentumok hátterét egy 18. századi nyomdabelsőt ábrázoló nagyméretű molinó adta.
A térben elhelyeztünk egy 18. századi viselet rekonstrukcióba öltöztetett bábut, aki Ambró Ferencet jelenítette meg.
A bejárattal szembeni falszakasz – A váci nyomdászat kiteljesedése. 1824 – 1900
A korszakot fémjelző 11 nyomda bemutatása időrendben, álló felvő tárlókban eredeti dokumentumokkal (könyvek, újságok, plakátok, aprónyomtatványok), a falon fotókkal , és a váci nyomdászat történetében betöltött szerepüknek arányában. A korszak jellemző nyomdabelsőjét 2 nagyméretű molinó (szedőterem és nyomdagépterem) jelenítette meg.
A korszak legfontosabb váci nyomdái:
Plöszl (Plessel) Lipót 40 éves váci működése során oktatási, egyházi jellegű, valamint céhes kiadványokat, hivatalos iratokat nyomtatott. A kiadványokban lévő, a várost ábrázoló fametszetek is fontos történeti forrásaink.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc váci kiadványai a Pesten is nyomdával bíró Somogyi és Lukács nyomdában készültek. Somogyi Károlynak korabeli arcképe is fennmaradt.
A Siketnéma Iparintézeti Nyomdában Serédy Géza siket fiataloknak tette lehetővé a nyomdászat mesterségének elsajátítását.
Mayer Sándor volt az egykori Ambró nyomda utolsó nyomdásztulajdonosa. Nevéhez főleg a 19. század végi társadalmi élet felvirágzására jellemző kiadványok – meghívók, plakátok, szórólapok – fűződtek. Kimagasló tipográfiai-esztétikai érzékkel rendelkező nyomdász volt Vácon.
Katzburg Dávid egyike volt a neves váci rabbiknak. Nyomdájából magyar és héber nyelvű kiadványok kerültek ki. Ő adta ki az ország első héber nyelvű folyóiratát, a nemzetközi hírű Tel Talpiot-ot (תל תלפיות).
Az Első Váci Sajtó tudományos érdekessége a tulajdonos, a neves néprajzkutató Herrmann Antal, aki tudományos kiadványok előállítására kívánt volna szakosodni, de a kor viszonyai között ez nem volt lehetséges.
További bemutatásra került nyomdák/nyomdászok: Robonyi Géza, Spitzer Miksa, Hunnia, Völcz és Társa, Katzburg Lipót.
A bejárattal szembeni falszakasz és az apszis találkozási pontján egy hengeres nagyméretű hirdető oszlopot helyeztünk el. Erre másolatban a váci nyomdák által előállított nagyméretű plakátok, valamint a nyomdák saját reklámjai, hirdetései kerültek a 19. század második felétől a 20. század első feléig.
A templom apszisa – A váci nyomdászat fénykora és hanyatlása. 1907-től az államosításig
Vác legmagasabb műszaki színvonalon működő nyomdája a Dercsényi Dezső által alapított Pestvidéki Nyomda volt. 1907-ben hozta létre nyomdavállalatát, mely a város és a régió legjelentősebb nyomdaüzemévé nőtte ki magát. A nyomda 8-12 munkást foglalkoztatott, akik 1 szedőgépet, 2 gyorssajtót és 2 nagyobb, teljes ívnagyságú nyomógépet használtak. Széles körű tevékenységet fejtett ki, számos újság, könyv és jó ízléssel készült, díszes aprónyomtatvány került ki a nyomdagépek alól.
Tárlókban bemutatásra kerültek főbb kiadványai – könyvek, újságok, plakátok, aprónyomtatványok -, az általa használt betűtípusok, nyomdai klisék. A klisék mellé kerültek az azok alapján nyomtatott eredeti könyvoldalak. A dokumentumok hátterét egy 20. század első feléből származó nyomdát ábrázoló fotóról készült nagyméretű molinó adta. A térben elhelyeztünk egy korabeli nyomdai művezetőnek öltöztetett bábut.
A templom déli falszakasza – A váci nyomdászat fénykora és hanyatlása. 1907-től az államosításig
A korszakot fémjelző további nyomdaüzemek bemutatása időrendben, és a váci nyomdászat történetében betöltött szerepüknek arányában – a tárlókban a Fegyintézeti Nyomda, Váci Keresztény Nyomda, Berger Nyomda, Pannónia nyomda kiadványait helyeztük el. Vác Város Levéltárában gazdag anyag maradt fenn a Holokauszt időszakának a váci nyomdákat is érintő rendelkezéseiről, Berger Ernő és a Pannónia tulajdonosa, Abeles Gábor több éves küzdelméről. Az erre vonatkozó dokumentumok másolatai lapozókban kerültek a kiállításba.
A ferences rendtartomány nyomdája, a Kapisztrán Nyomda 1927-ben kezdte meg működését. A ferences kolostor udvarát lefedték, itt alakították ki a nyomda végleges helyét. Kezdetben világi nyomdászokkal dolgoztattak, majd 1929-től laikus testvérek vették át a munkát. Elsősorban egyházi nyomdaként működött, főként hitéleti nyomtatványokat, lapokat, folyóiratokat és könyveket állítottak elő, de reprezentatív kiadványok – mint pl. a Kalevala első magyarországi kiadása – is kikerültek a nyomdagépek alól.
Tárlókban bemutatásra kerültek főbb kiadványaik – könyvek, újságok, plakátok, aprónyomtatványok -, az általuk használt betűtípusok, nyomdai klisék. Ide kerültek azok a kölcsönzött tárgyi emlékek, amelyek a Kapisztrán Nyomdából maradtak fenn: betűtartó regál, betűkészletek, betűszorító (2 szedőállvány rekonstrukción elhelyezve), nyomdai dúcok. A dokumentumok háttereként egy, a Kapisztrán Nyomda belső terét ábrázoló fotóról készült nagyméretű molinót helyeztünk el.
A templom hajójának középső tere
A bejárattal szemközt helyeztük el a múzeumpedagógiai foglalkoztató egységet. Egy nagyméretű asztalon többféle játéknyomda, betűszedő dobozban játéknyomda-betűk kerültek elhelyezésre, ahol – míg a kisebbek a nyomdákkal játszhattak, a nagyobbak kipróbálhatták a betűszedést is.
A tér közepére tervezett nagyméretű padlómatrica, melyen a váci nyomdászat kronológiáját szerettük volna megjeleníteni és jobban átláthatóvá tenni, nem valósult meg, mivel a támogatás összege ezt már nem tette lehetővé. A padlómatrica helyett a színes, átlátható táblázatot egy kisebb formátumban kinyomtatva a kijáratnál helyeztük el.
Katalógus
A kiállításhoz 28 oldalas, A5-ös formátumú színes katalógusfüzet készült, amelyben tételesen bemutatjuk a korszak nyomdáit, jellegzetességeiket, mindegyik nyomda működését egy-egy jellemző produktumuk színes képével illusztrálva.
A katalógus elérhető a múzeum honlapján: http://muzeumvac.hu/doc/1710_TIM_nyomdaszati_katalog.pdf
Közönséghasznosítás
Célkitűzések
- Kiemelt célunk volt, hogy a város nyomdatörténeti emlékein keresztül a helyi társadalmi, és kulturális élet alakulását be tudjuk mutatni oly módon, hogy az növelje a helyi közösség lokálpatriotizmusát, és helyi identitását, valamint az ide látogatókkal megismertessük a város gazdag nyomdatörténeti örökségét. További célunk volt az ismeret átadás ma már lassan háttérbe szoruló formájára, egykori gazdagságára, korabeli hasznosulására felhívni a figyelmet.
- A kiállításhoz szervezhető múzeumpedagógiai programok, rendezvények segítsék a múzeum társadalmi beágyazottságát, az iskolán kívüli, és az élethosszig tartó tanulást.
- A kiállítás üzenetét eljuttatni a közönség minél szélesebb köréhez, irányított, a célközönségnek megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül.
Kommunikáció
- A kiállításról és a hozzá kapcsolódó programjainkról folyamatos tájékoztatást nyújtottunk a Tragor Ignác Múzeum honlapján (www.muzeumvac.hu), facebook felületén (www.facebook.com/vac.tragorignacmuzeum), valamint a Múzeum levelezőlistáján.
- A kiállítás, valamint a kiállításhoz kapcsolódó programok a regionális és városi internetes felületeken (www.vac.hu), a helyi és országos televízióban (ES TV, ECHO TV, ATV) jelentek meg. Emellett a nyomtatott média is figyelemmel kísérte programjainkat (Váci Napló). A helyi TDM (Tourinform Iroda) folyamatosan tájékoztatta a városba érkező turistákat a kiállításról.
- A kiállítás megnyitóját megelőzően a helyszínen és környékükön több helyütt elhelyeztük a kiállítás plakátjait, illetve elektronikus úton is elküldtük azokat a helyi és a térségben levő valamennyi kulturális és oktatási intézménybe, valamint az önkormányzatokhoz.
- Országos rendezvényhez csatlakozva (Múzeumok Őszi Fesztiválja) a kiállításhoz kapcsolódó programokat megjelentettük az országos rendezvény központi honlapján és nyomtatott programfüzetében is.
- Elkészítettünk egy, a kiállításhoz kapcsolódó vezető füzetet.
- Vác és a környék általános, – és középiskoláit külön értesítettük a kiállításhoz kapcsolódóan meghirdetett programokról.
- A kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok sajtó megjelenései:
- Helyi televízió: 2 db (ES TV)
- Országos televízió: 1 db (ECHO TV, ATV)
- Helyi nyomtatott sajtó: 3 db (Váci Napló)
- Országos nyomtatott sajtó: 1 db (MŐF programfüzet)
- Internetes megjelenések száma: 14 db
- Plakát: 55 db (A4)
- Egyéb reklámtevékenység (meghívó): 200 db
Múzeumpedagógiai programok
„Legyél te is nyomdász”
A kiállítás idején nem kizárólag múzeumpedagógiai foglalkozások keretében tölthették el az időt interaktívan a látogatók, hanem bármikor rendelkezésükre állt a templom szentély részében kialakított foglalkoztató „sarok”, ahol betűnyomda segítségével lehetőség nyílt a vendégek által összeállított feliratok nyomdázására, illetve a legkisebbek érdekes betűket színezhettek.
„Mesék birodalma”
Kisebb gyermekeknek, óvodásoknak és alsó tagozatos általános iskolásoknak terveztük ezt a foglalkozást, melyet a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében egy családi napba ágyazva is meghirdettünk. A foglalkozáson Hincz Gyula könyvillusztrátori munkásságába kaptak betekintést az érdeklődők, majd kézműves foglalkozás során a különböző vers-, regény- és meseillusztrációk stílusát idéző alkotásokat lehetett készíteni.
A foglalkozáson 22 fő vett részt.
„Ajánlom a tisztelt közönség becses figyelmébe…” Nyomdai reklám és marketing a 19 – 20. században
Kiállításunkhoz kapcsolódóan felső tagozatosok és középiskolások számára hirdettünk meg egy speciális múzeumpedagógiai foglalkozást „Ajánlom a tisztelt közönség becses figyelmébe…” Nyomdai reklám és marketing a 19 – 20. században címmel. Örömünkre erre is érkeztek sérült vendégek, akik remekül megoldották a különböző események reklámozását különböző formákban – színes újsághírek, szórólapok, plakátok készítésével.
A foglalkozáson 12 fő vett részt.
Családi nap a nyomdászat jegyében
Szintén a Múzeumok Őszi fesztiváljához csatlakozva rendeztük meg október 14-én családi napunkat a nyomdászat jegyében. Meghívott vendégünk egy igazi vándornyomdász, Novokrescsenszkov Tamás, a Letterpress Workshop Alkotóműhely létrehozója és vezetője volt, akinek segítségével mindenki belekóstolhatott a gyakorlatban is a nyomdászok mesterségébe. A nap folyamán igény szerint több alkalommal volt kurátori tárlatvezetés, valamint a résztvevő gyerekekkel nyomdát és pecsételőket készítettünk különböző anyagokból, majd pedig közösen nyomdáztunk. A programon 35 fő vett részt.
Múzeumandragógia
A helyi pedagógus nyugdíjas klub számára szerveztünk tárlatvezetéssel összekötött beszélgetést a kiállításban, melyen nagy örömmel vettek részt az idős emberek.
Guided tours
Tárlatvezető-teremőreink segítségével pedig folyamatosan biztosítottunk csoportok számára tárlatvezetéseket a kiállításban, finisszázsként pedig ingyenes tárlatvezetést hirdettünk a környező kulturális intézmények, valamint a fenntartó önkormányzat dolgozóinak.
A kiállítás látogató adatai
Összes fizető látogatószám: 194 fő
Ingyenes látogatók: 123 fő
A kiállítás látogatóinak száma összesen: 317 fő
