Szakmai beszámoló a Múzeum 2015-ben elnyert NKA pályázatához, kiállítás megvalósítása
2016. február 22.
„Virágos vonattól a vöröskeresztesig” – Az első világháború emlékezete
Kiállításunk fókuszában az első világháború hadi és egyéb eseményeinek a városra, a város lakosaira gyakorolt hatása állt. A témát emberi sorsokon keresztül bontottuk ki.
A kiállítás címét egy verseskötet címe adta. Szerzője, a mozgósításkor Vácott, a Piarista Gimnáziumban tanító Szepessy László költő saját élményeit vetette papírra, s jelentette meg 1914-ben. Ez a kötet jelent meg elsőként a háború ideje alatt, a háborúról.
A cím keretbe foglalta, meghatározta a kiállítás tematikáját, amely a mozgósítással kezdődött, s a hazaérkezést követően az emlékezéssel fejeződött be.
Helyszín
Görög Templom Kiállítóterem, Vác, Március 15. tér 19.
Időpont
- augusztus. 07 – november 29.
Megnyitotta:
Pintér Tamás a „Nagy háború” alapítvány vezetője
Térszerkezet
Az egyhajós templom kiállítórésze három területre osztható fel: apszis, főhajó, kórus alatti rész. A bejárat az épület déli részén, a kórus alatti rész és a főhajó találkozásánál van. Ez az alaphelyzet adta a kiállítás funkcionális tagolásának a lehetőségét is. Az ajtónyílás mentén stilizált katonai vagonokkal zártuk le a főhajó és az apszis felőli teret, elválasztva a háborús teret az emlékezés terétől. A háborús térbe a vagonon keresztül jutottunk el, majd azt körbejárva, ugyancsak egy másik vagonon keresztül jutottunk ki. A főhajó középső részét paravánokkal hat kisebb egységre osztottuk, amelyekben egy-egy személy, illetve család kapcsán háborús sorsokkal ismertettük meg a látogatót. A főhajó párhuzamos oldalain fotókkal és dokumentumokkal a háborús események helyi hatásait mutattuk be. A templomtér apszisába egy frontéletet illusztráló enteriőr került. A háborús térből kilépve a kórus alatti részbe jutottunk. Ez a hely már az emlékezés tere volt.
Bejárási út
- mozgósítás- bevagonírozás
A látogató egy nyitott vagont lát. Ez a vagon viszi a háborúba a katonákat. A vagon „fel van virágozva”. A vagon előtt egy hirdetőoszlop, melynek a virágos vagon felőli oldalán helyi műsoros plakátok mellett mozgósítási plakátokat is elhelyeztünk. A katonák bevonulási tárgyaival – katonaládák – berendezett vagonon keresztül haladva lép be a látogató a templom fő terébe, a „háborúba”.
- háborús információs fal 1.
Több tematikus egységre felosztva került bemutatásra a háború városra gyakorolt hatása dokumentumokkal, fotókkal, bevonulási hirdetményekkel, térképekkel, karikatúrákkal, családi fotókkal, szórólapokkal, tábori postai levelezőlapokkal, étkezési jegyekkel, tájékoztatókkal piaci árakról. A tematikus egységek: hadüzenet – hadba vonulás, a közellátás nehézségei, internáltak a városban.
- front enteriőr
A háborút egy enteriőrrel jelenítettük meg, mely lehetővé tette az emocionális ráhangolódást a frontélet kilátástalan mindennapjaira. A háttérkép molinóra felnagyított korabeli fotó volt, amely a Kárpátokban készült, 1915 körül. A kép előtt a tér két részre osztott, egyik részén a lövészárokélet mindennapjai voltak láthatóak korabeli fotók – amelyek az információs falon is megjelennek – alapján felépített fedezékkel, a másik részén egy front-orvosi szoba, egy elszállításra, vagy eltemetésre váró letakart halott katonával, és egy egyszerű kereszttel, amely a halálra emlékeztet. Vezető szöveg, és fotók segítették a jobb megismerést.
4– 5. személyes történelem
A hadieseményeket, a háborús borzalmakat egyéni, ugyanakkor a korban gyakran előforduló emberi sorsokon keresztül mutattuk be. A teret középen kettéosztja egy hosszú paraván, melyet keresztez két-két rövidebb. Mivel a paraván a tér közepén áll, tematikája egyedi, így a bejárási útvonalba több ponton illeszthető.
4/1. Bárdos Ernő városi tanácsos volt a város első hősi halottja, 1914. szeptember 10-én halt meg. A váciak az ő sorsán keresztül érezhették át először a háború valóságát. Az egységben fotókkal, dokumentumokkal mutattuk be a tehetséges fiatalt, újságcikkekkel és korabeli visszaemlékezésekkel a halála körülményeit, illetve újságcikkekkel a városiak reakcióját az első haláleset kapcsán az illúzióvesztésről.
4/2. Baitner Ernő, és ikerfiai, László és István mindannyian hivatásos katonák voltak.
Végigharcolták a háborút, és épségben hazatértek. Háborús feladataik, cselekedeteik, amelyet fotókkal, dokumentumokkal jelenítünk meg – kitérve a hadieseményekre – a korabeli tisztikarról is szolgálnak információkkal.
Ebben az egységben elhelyeztünk egy asztali tárlót, amelyben hadi kitüntetések, a háborús veszteségekről tudósító újság, dögcédula került bemutatásra.
4/3. Szepessy László tanár és költő 1915. augusztus 1-én esett el az olasz fronton, frontverseit sokan ismerték. Vácra nősült, és itt tanított a helyi Piarista Gimnáziumban. Bárdos Ernő szakaszában szolgált, ő tudósított Bárdos Ernő haláláról is elsőként, sőt versben emlékezett meg róla. A látogatók fotókon, korabeli gimnáziumi évkönyveken és versidézeteken keresztül ismerhették meg sorsát.
5/1. Zubovits Fedor minden szempontból különleges, egyedi életutat járt be. 1846-ban született, így a háború kitörésekor már 68 éves volt. Különleges találmányát, a szárazföldi torpedót az első világháborúban is használták. A kapitányról több fotó készült, legendás tetteit korabeli kiadványok, újságcikkek örökítették meg. Bemutattuk a szárazföldi torpedó leírását és fotóját is.
5/2. Pogány Sándor fiatal tisztként 1914 karácsonyán esett hadifogságba. Naplójából megismerhetjük a hadifoglyok mindennapjait.
Az egységben elhelyezett fekvő tárlóban naplójával és azok mellékleteiként azokat a rajzokat, fotókat, képeslapokat, leveleket is bemutattuk, amelyek a hadifogoly sorsával ismertetnek meg. Hadifogságban készített tárgyakkal, fakéregre írt levéllel is találkozhattak a látogatók.
5/3. Havlicsek Stefánia és a Horváth testvérek A Havlicsek család Vácon, a Zrínyi Miklós utcában lakott 1914-ben. Az 1895-ben született Stefániának két lánytestvére – Anna és Irma -, valamint 2 idősebb fivére volt. A háború idején Stefánia jelentkezett vöröskeresztes tanfolyamra, majd ápolónőként dolgozott a váci vöröskeresztes kórházban. Vőlegénye Horváth Miklós 1915-ben vonult be a 32. honvéd gyalogezredhez, tizedesként. Több csatában vett részt, több kitüntetést kapott, de 1917. július 29-én, az orosz fronton hősi halált halt. Gyászhírét az augusztus 26-i Váci Hírlap is közölte. Végül a legfiatalabb Horváth testvér vette feleségül Stefániát. Ebben az egységben fotók és családi iratok segítségével mutattuk be a háborúnak két váci család sorsára gyakorolt hatását.
- háborús információs fal 2.
Szintén több tematikus egységre osztottuk az információs falat: munkaerőhiány – nők helyzete; segélyezés; egészségügy, betegségek, járványok. Dokumentumok, fotók – a hátország reagálása a hosszú háborúra, és a háborús veszteségekre, meghívók a fronton harcolókat támogató jótékonysági eseményekre, a váci Honvéd Hadikórház tisztikaráról és a vöröskeresztes kórházról készült fotók, háborúellenes röplapok… kerültek bemutatásra.
- vöröskeresztes vagon
A „háborúból” egy vöröskeresztes vagonnal érkezik haza a katona, betegen, sebesülten, vagy rokkantan. A vagont az elsősegélynyújtás eszközeivel, hordágyakkal rendeztük be. Itt kaptak helyet a háborús veszteségeket összegző táblázatok.
- Az emlékezés tere
Már a harcok ideje alatt készültek háborús emléktárgyak. A kiállítás záró egységeként az emlékezésre, az emlékezetre emlékezünk. A kórus alatti tér szimmetriatengelyében egy álló vitrinben háborús emléktárgyakat helyeztünk el. Két csoportra oszthatóak ezek a tárgyak, egyrészt már a háború ideje alatt, mozgósító erőként készített, és piaci forgalomba került emléktárgyak, másrészt a fronton, vagy hadifogságban készített személyes tárgyak. A tárló mögé, a falra, két sorban keretezett háborús emlékképek, nyomatok kerülnek. Ezek az emléktárgyak harmadik típusát képviselik, a személyessé, egyedivé tett tömegcikket.
Közönséghasznosítás
Célkitűzések
- Az új szemléletű, elsősorban az egyéni sorsokra építő időszaki kiállítás jelentsen identitásképző erőt a helyi közösség számára, ugyanakkor a turisták képesek legyenek értelmezni, kapcsolatba hozni saját történelmükkel.
- Az új kiállításhoz szervezhető múzeumpedagógiai programok, rendezvények segítsék a múzeum társadalmi beágyazottságát, az iskolán kívüli, és az élethosszig tartó tanulás.
- A kiállítás üzenetét eljuttatni a közönség minél szélesebb köréhez, irányított, a célközönségnek megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül.
Kommunikáció
- Programjainkról folyamatos tájékoztatást nyújtottunk a Tragor Ignác Múzeum honlapján (www.muzeumvac.hu), facebook felületén (www.facebook.com/vac.tragorignacmuzeum), valamint a múzeum levelezőlistáján.
A múzeum programjai megjelentek regionális és városi internetes felületeken, a helyi televízióban, valamint a múzeummal kapcsolatban álló kulturális intézmények és civil szervezetek programajánlóiban. A helyi TDM (Tourinform) folyamatosan tájékoztatta a városba érkezőket a kiállításról.
Vácott az általános-, és középiskolákat is külön értesítettük a rendezvény keretében meghirdetett speciális múzeumi órákról, hiszen ezen programok többségével kifejezetten a 6-18 éves korosztályt céloztuk meg.
Kiállítás sajtó megjelenései:
- Az augusztusban nyíló kiállítást már július közepén elkezdtük propagálni a városi, illetve a regionális sajtóban. Felhívásunk két ízben a helyi nyomtatott sajtóban, illetve két alkalommal a regionális televízióban is terítékre került (Híradó, Hazai című kulturális programajánló)
Helyi televízió: 2 db (ES Televízió)
Helyi írott sajtó: 2 db (Váci Napló és Váci Hírnök)
Internetes megjelenések száma: 12 db
Egyéb reklámtevékenység (szórólap, plakát):
Kiállítási plakát: 15 db
- Szórólap: 350 db
Múzeumpedagógiai programok
Első világháborús időszaki kiállításunkat felhívásunkra leginkább azon középiskolák osztályai látogatták, akiknek tananyagában a tavalyi évben szerepelt az I. világháború, illetve olyan érettségi előtt álló csoportok keresték fel, akiknek tételként helytörténet szerepel a vizsgákon. Mivel a kiállítás vezető szövegei révén önállóan is feldolgozható, nem minden esetben igényeltek tárlatvezetést is.
Tárlatvezetéssel egybekötött látogatás: 2 db
A Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében kiállításunkra nagy hangsúlyt fektettünk, ugyanis októberben a „16+ – Múzeumi rejtélyek” tematikában I. világháborús kvíz-estet szerveztünk, mely jelentős részben a kiállításban bemutatott ismereteket dolgozta fel. A program igen sikeresnek mondható, mivel mintegy félszáz középiskolai – többnyire érettségi előtt álló – diák jelentkezett 5-6 fős csapatokban. A programra készülve közösen tekinthették meg vezetéssel a tárlatot.
- világháborús kvíz-est: 51 fő
A kiállítás felnőttek körében való népszerűsítéséhez novemberben „Galíciától Doberdóig – I. világháborús előadások” címmel ismeretterjesztő foglalkozást tartottunk vendégelőadók meghívásával. Stencinger Norbert történész „Gáztámadások a Doberdói-fennsíkon”, míg Rózsafi János történész „A budapesti 1-es honvédek a kárpáti harcokban 1915 tavaszán” címen tartott vetített képes előadást az érdeklődőknek. A programmal egybekötve az érdeklődők ingyenesen megtekinthették az I. világháborús kiállítást is. Résztvevők száma: 21 fő
Hasonlóan az előadáshoz, felnőttek számára szerveztünk kurátori tárlatvezetéssel egybekötött tárlatlátogatást. Résztvevők száma: 23 fő
Kiállítás látogatószáma
Az augusztus 7-ei megnyitótól a november végén történő zárásig összesen 408 fő tekintette meg a tárlatot. A legforgalmasabb időszaknak a szeptemberi hónap mondható, amikor az iskolakezdéssel párhuzamosan több városi középfokú oktatási intézmény osztálya – Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola, továbbá a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Piarista Gimnázium – is megtekintette a kiállítást (136 diák).
A kiállítás bevétele az alábbi megoszlásban:
Teljesárú jegyet vásárlók: 74 fő (44.600,- Ft bevétel)
Kedvezményes jegyet vásárlók: 193 főt (57.900,- Ft bevétel)
(2 fő külföldi diák, 159 magyar diák; 32 fő magyar nyugdíjas)
Ingyenes látogatók: 141 fő
Kiállítás megnyitó képekben:
Forró Katalin múzeumigazgató, a kiállítás kurátora, a pályázat felelőse
Tragor Ignác Múzeum, Vác
