Vác 950! Még tart az influenza szezon, sokan betegek – és sokan, sokféle módon próbálják kúrálni magukat. Ki erre, ki arra esküszik, meleg tea, gyömbér, méz…
A 18-19. században azonban kevés orvos volt hazánkban, s azok is leginkább a városokban. Vác ebből a szempontból szerencsés helyzetben volt, volt képzett orvosa, sőt az irgalmasrendiek jóvoltából még kórodája és patikája is. De a legtöbb betegséget először otthon próbálták meg gyógyítani. Vajon hogyan próbálták eleink legyőzni az ilyenkor jellemző kórságokat?
1791-ben Ambro Ferenc Ignác váci nyomdájából került ki a Házi orvosságok című könyv, melynek érdekessége, hogy magyar nyelven íródott. Az „egybe szedője” Szent-mihályi Mihály plébános szerint „a betegséget isten látogatásának, és büntetésének szükséges ismérnünk”. Azt tanácsolja, ahol van képzett orvos, hozzá kell fordulnia a betegnek. A könyve azoknak szól, akiknek a közelében nincs orvos. Azért adta a „házi” címet a művének, mert a legtöbb szer a ház körül is megtalálható.
Nézzük, mit javasol a szerző! Egyszerűbb fejfájásnál használ a saláta levél, amit a beteg fejére tesznek, s egy ruhával átkötnek. Ha „nagy az hőség a főfájáskor”, azaz láza is van a betegnek, „nyers ruta-levelit, reszelt retket, lágy sót, savanyú kovászt, erős ecetet” kell összegyúrni, kendőbe tenni, és ezzel bekötni a beteg fejét. Addig rajta tartani, míg megszárad, aztán újat tenni rá. A nátha gyógyítására is van orvossága. Mindenekelőtt fontosnak tartja, hogy a nátha az orron keresztül takarodjon ki, s ne szivárogjon a tüdőre. Elsőként a „füstölést” javasolja, azaz gyanta, tömjén és fehér mák füstjét kell beszívnia a betegnek. Lehet rózsa ecetet csepegtetni egy forró téglára és az ágyba a beteg feje alá tenni. Segít a „prüszköltető por” és a fahéjas árpával főtt víz is. A köhögés ellen a legjobb a kakukkfű főzete mézzel.
A „Házi orvosságok” valóságos kincsestár, ha ma nem is mindenben követjük az útmutatását, akkor is izgalmas olvasmány lehet.
