2017. szeptember 20., szerda   Friderika napja


A Múzeum története

A Váci Múzeum Egyesület - melynek életre hívására már 1881-ben és 1887-ben is történt kísérlet - az ezredévi események keltette országos lelkesedés közepette alakult. A VME Bauer Mihály alapszabály tervezetét 1895. február 15-én fogadta el, majd a belügyminisztériumi jóváhagyás után 1896. december 27-én tartotta meg alakuló közgyűlését a Városháza nagytermében. Az egyesület célját és a múzeum feladatát az alapszabályban így fogalmazták meg:

" Célja egy Vácon felállítandó régészeti és iparművészeti múseum és könyvtár, melyet egy alkalmilag helyben fölállítandó ipar és kereskedelmi iskola alapját képezzék.

A múseum feladata:

a, a múlt, főleg helyi s vidéki jelentőségű geológiai, őskori, történelmi, művészeti, irodalmi, műipari s tanügyi emlékének, s maradványainak gyűjtése, megőrzése, ismertetése a közművelődés érdekében.

b, a jelenkor történelmi emlékeinek, táj és népismei adatainak, földtani leleteinek, a nyerstermékek legkitűnőbb példányainak, az ipar és a művészet remekeinek összegyűjtése, rendezése, s tanulmányozás végett való kiállítása. " /VME alapszabályai 1897. Vácz. TIM Könyvtára/

Ásatási kirándulás a hőskorban

A bíztató kezdetet a bizonytalanság korszaka követte, az 1898 februárjában Bauer házának egyik helyiségében berendezett múzeum „átmenetileg” bezárt, ezt követően a gyűjtemény bérelt raktárakban porosodott. A nehéz helyzetből való kilábaláshoz az egyház nyújtott segítséget, 1912-ben a Egyházmegyei Könyvtár három helyiségét bérelhette ki a VME, és alakíthatott ki egy látogatható kiállítást benne. Ez alkalomból készült el „A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma”, amely kiadásban is megjelent. A leltárkönyvek híján az adat-gazdag kötet nagy segítséget nyújt a korabeli gyűjtemény rekonstruálásában.

1912-es kiállítás

Bár készültek tervek múzeum építésére, soha nem állt az egyesület rendelkezésére a megfelelő összeg. A saját kiállítóhely reménye akkor vált elérhető közelségűvé, amikor Pauer Imre címzetes miniszteri tanácsos, nyugalmazott egyetemi tanár 1918. február 2-án felajánlotta Papnevelde utcai - ma Múzeum u. 4. sz. - szülőházát a város kulturális céljaira. Az ajándékozást végül pereskedés követte, így történhetett meg az, hogy a kiállítást csak 1931. május 10-én nyitották meg.

Kiállítás a Pauer házban

Tragor Ignác 1941-ben bekövetkezett halála után Bán Márton kegyesrendi tanár vette át a múzeum és az egyesület irányítását az államosításig. Az 1944-es bombázások következtében megsérült az épület, a kiállítást feldúlták, sok tárgy eltűnt illetve megsemmisült, az irattári anyag egy része elégett. /VME Jk. III. 1947. június 13. /1949-ben - bár a vizsgálatok a múzeum működését mintaszerűnek találták - a Váci Múzeum Egyesületet felszámolták.

Az államosított múzeum 1949 és 1952 közé eső időszaka meglehetősen ködös. A régi leltárkönyveknek nyoma veszett, így nemcsak a gyűjteményt volt lehetetlen rekonstruálni, de a megmaradt műtárgyakhoz kapcsolható információk is elvesztek. A múzeum vezetői sűrűn váltották egymást, úgy tűnt, nem volt jó gazdája a gyűjteménynek. 1952-ben kezdték meg a megmaradt műtárgyak újraleltározását, de a korábbi állományhoz képest nagyon kevés került be a leltárkönyvbe. Az ’50-es években a váci múzeum is egyike volt az egyszemélyes vidéki múzeumoknak. A múzeum 1952-ben felvette Vak Bottyán nevét. A történelmet – különösen a helytörténetet – ismerők számára a névadás furcsának tűnhet, hiszen a város a kuruc generálissal akkor találkozott, amikor – még császári tisztként - felgyújttatta Vácot.

A múzeumi hálózat átszervezésével 1963-ban tájmúzeumi rangot kapott, s egyben tagmúzeuma lett a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Gyűjtőterülete Vác városán kívül a régi váci- és gödöllői járásra terjedt ki. A ’60-as évek végétől az egyes gyűjtemények gazdára találtak, s a gyűjtés is tervszerűbb és intenzívebb lett.

Kiállítás a Múzeum utcában

A Pauer ház már a ’60-as évek elején is szűkösnek, korszerűtlennek bizonyult, és tervek születtek a múzeum méltóbb helyre költöztetéséről. A ’70-es években a Görög templommal, a ’80-as években pedig a Hincz Gyűjtemény kiállítóhelyekkel bővült a múzeum.

Kiállítás a Káptalan utcában

A rendszerváltást követően 1990. május 1-én vette fel a múzeum Tragor Ignác nevét. Az 1990-es évek egyik hazai tudományos szenzációja az intézményhez fűződik, 1994-1995-ben történt a váci domonkos kripta feltárása, mely gazdag tárgyi anyaggal, a nevezetes váci múmiákkal és a 18. századról nyert új ismeretekkel gazdagította a múzeumot és a tudományt.  Az intézmény 2003-ban a Pauer-házból átköltözött a Zrínyi utca 41/A szám alá, ahol a raktárak, műhelyek és irodák nyertek elhelyezést - az épületben kiállítás nincs.

A Zrínyi utcai főépület

A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig 5 területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, iparművészet, régészet.

Pannónia Ház

A Köztársaság út 19-es szám alatt található Pannónia Házban 2009 és 2013 között a Váci Értéktár – Közérdekű Muzeális Gyűjtemény működött, melyben egy időszaki kiállítóterem és egy múzeumpedagógiai foglalkoztató mellett Berczelly Attila öntöttvas gyűjteményét bemutató látványraktár, illetve Vác Város Sporttörténeti Kiállítása kapott helyet. 2012-ben nyílt meg a "Vasba öntött történetek – Öntöttvasművesség Közép-Európában" című állandó kiállítása, a Berczelly gyűjtemény anyagából. 2013 és 2016 között a kiállítóhely a váci Madách Imre Művelődési Központ fenntartásában működött tovább, ez idő alatt nyílt meg az épületben: Hincz Gyula és Gádor István életmű-kiállítása,  valamint a Váci György könyvkötészeti munkáiból és Haraszti Béla cukrászmester cukor szobraiból rendezett kisebb kiállítások.

2016. október 1-től a Pannónia Ház Kiállítóhely és tagintézményei a Tragor Ignác Múzeum részeként működnek tovább.

Tragor Ignác; (1869. június 4. Vác – 1941. február 10. Vác):

ügyvéd, takarékpénztári igazgató, múzeumalapító

Tragor Ignác

Kiterjedt polgárcsaládba született, melynek egyik ága a 19. század első felében érkezhetett Vácra. Szülei Tragor Ignác kereskedő és Meizner Hermina. Szülővárosában végezte az alapiskolát és a piarista gimnáziumot, jogi tanulmányokat a budapesti és a kolozsvári egyetemeken folytatott, 1891-ben végzett. Az ügyvédi vizsgát a több helyütt (Csíkszereda, Marosvásárhely, Vác) letöltött gyakornokoskodást követően 1895-ben tette le, majd a váci királyi közjegyzői irodában lett helyettes közjegyző. Az élet a családja által életre hívott Váci Takarékpénztár élére kényszerítette 1899-ben, ezt vezette aztán haláláig. Felesége Kőszeghi Winkler Amália, egyetlen gyermekük Tragor Margit.

Tragort ifjúságától szenvedélyesen izgatta városának története, valódi hivatását a helytörténet kutatása és az ismertterjesztés terén találta meg. 1896-ban titkára lett az alakuló Váci Múzeum Egyesületnek, 1906-tól elnöke. Jelentős szerepe volt a váci múzeum létrehozásában, fejlesztésében, megtartásban, a szakszerű működés biztosításában, a városi és az államsegélyek megszerzésében. Szerkesztette a Váci Könyvek sorozatot, amiben maga is számos kötetet jegyzett. Tematikus alapgyűjtéseket végzett Vác helytörténetével kapcsolatban, dokumentálta korának történéseit, múzeumba vitte a köznapi élet tárgyait, nyomtatott dokumentumait. Az 1912-es kiállításhoz leíró lajstromot készített, ami máig fontos forrásmunka. Kapcsolatot tartott a korabeli muzeológia jeleseivel, tanult tőlük. Magyar és külföldi levéltárakat fésült át, irodalmi és képzőművészeti alkotásokat vizsgált, interjúkat készített, adomákat gyűjtött, minden és mindenki érdekelte - Váccal összefüggésben. Ismerői és a fennmaradt karikatúrák szerint jellegzetesen öltözködő, eredeti figura volt. Vác díszpolgára, kormányfőtanácsos, a Szent István Akadémia tagja volt, s még életében született olyan javaslat, hogy róla kell elnevezni a váci múzeumot. Ezt ő elutasította, halála után, az ötvenes évek névadásakor már nem merült fel újra a gondolat. A váci múzeum így 1990 májusától viselheti Tragor Ignác nevét.

Jelentősebb munkái: Vác vára és képei (1906), Vác története 1848-49-ben (1908), A Váci Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma (1912),  Vác utcái és terei (1918), Vác története (1927, 1929), Vác és határának hely- és ingatlannevei (1935), Váci bölcsők  - váci koporsók (1938)

Karikatúra Tragorról

Térkép Eseménytár Partnerek Hírlevél
<< 2017 Szeptember >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
28293031010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
25262728293001

vac.hu

20 éves nka


A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.