ZENÉLŐ KÉPÓRA Vác látképével

A tudatos, tervezett gyűjteménygyarapítást tette lehetővé a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségéhez való tartozás, mivel így folyamodhatott a múzeumot fenntartó Váci Múzeum Egyesület államsegélyért. Államsegélyből nagy értékű műtárgyakat vásárolhattak. A gyűjteménybe így kerülhettek be többek között a 18-19. századi váci órásmesterek által készített órák.

2020. július 3. Részletek

Tisztálkodás a 19. században

A koronavírus járvány kapcsán a szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák a higiéniai normák betartásának fontosságát. Forró Katalin írásából kiderül, hogyan tisztálkodtak a 19. században...

2020. június 24. Részletek

A több részletben bekerült műtárgy - avagy a pénzes láda története

Ritkán, de előfordul, hogy a múzeumba bekerülő töredékek végül egy egységgé állnak össze. Ilyen sorsa volt a város pénzes ládájának is.

2020. június 5. Részletek

Első történeti műtárgyunkról

Csizmadia céhkorsó

A tárgyat először a Nemzeti Múzeumnak szándékozott felajánlani a csizmadia céh jogutódjának számító csizmadia ipartársulat. Varázséji Gusztáv, a Váci Hírlap szerkesztője – aki egyúttal a készülő új múzeum számára is megindította a gyűjtést – azt javasolta, inkább a helyi múzeumé legyen. Szerencsére a javaslatot támogatta az ipartársulat, s így lett a céhkorsó a dokumentáltan első történeti műtárgyunk.

2020. május 19. Részletek

Leletek két török kori gödörből

Régészeti gyűjteményünk több, mint 90 000 beleltározott tételt számlál és folyamatosan gyarapodik. Legfrissebb darabjait két török kori gödör leletanyaga jelenti, amelyek a héten kerültek feltárásra egy építkezésen a belvárosban. MAg Hella tudósítása:

2020. május 16. Részletek

Nagy Pál Miklós vallási botjai

Pest megye nem tekinthető a fafaragókban és kvalitásos faragásokban gazdag területek közé, annak ellenére, hogy északi része fában gazdag. A Pilis, a Börzsöny, a Cserhát egyaránt kiváló minőségű faanyagot szolgáltatott a faragni vágyóknak, ennek ellenére a megye talán legjelentősebb, legegyénibb stílusú faragóegyénisége a Gödöllői dombság lankái között alkotott, a máriabesnyői kapucinus kolostor tehénpásztoraként. Csukovits Anita írása

2020. május 11. Részletek

A „Verőcei Vénusz”

2017 júniusában kivételes jelentőségű lelet, pontosabban leletek kerültek a múzeum régészeti gyűjteményébe: egy szinte teljes, női testet ábrázoló agyagplasztika, továbbá egy másik, hasonló szoborhoz tartozó fej- és egy lábtöredék.Mag Hella írása:

2020. május 8. Részletek

Pénzes ládika a múzeum történeti gyűjteményében

Vörösrézből készült, és már a múzeum első leltárkönyvében, az 1912-ben megjelent „Leíró lajstrom”-ban is szerepelt. Az egykori leírás szerint a ládika gömbölyű ónlábakon áll, oldalán két vasfogantyúval van ellátva.

2020. május 2. Részletek

A spanyolnátha Vácott

Míg a 18. században a pestis, a 19. században a kolera, addig 20. század elején a spanyolnátha járvány követelte több millió ember halálát. Többen haltak meg a fertőzés következtében fellépő tüdő-, illetve mellhártyagyulladásban, mint az első világháború alatt a frontokon. Forró Katalin írása.

2020. április 22. Részletek

Argenti Döme, a váci csodadoktor

„Az élet viszontagságos küzdelmei közepette kevés halandónak jut osztályrészül azon szerencse, hogy fáradozásának babérjain tarthasson még életében pihenőt, hogy oly polczra vergődjék, honnan önelégülten tekinthet vissza befutott pályájára és végre az utókornak tiszteletét kivíván, még életében tegye magát halhatatlanná.” Forró Katalin írása

2020. április 14. Részletek