2019. október 18., péntek   Lukács napja


"300 éve - hitre, tudásra" - Piaristák Vác városában
2014. augusztus 31. - 2014. november 30. Időszaki kiállítás
A Tragor Ignác Múzeum, a Piarista Központi Levéltár és Múzeum, valamint a váci Piarista Gimnázium közös kiállítása a váci Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója tiszteletére 2014. augusztus 31 - 2014. november 30. között a Görög Templom Kiállítóteremben.

A váci piarista oktatás története

A Vácra érkező piaristák főtéri rendházukban kezdték meg a tanítást. Kezdetben az alsóbb osztályok és a grammatika mellett – az alapítólevél előírásának megfelelően – arithmetikai osztályt is indítottak, majd 1715 már teológiát is tanítottak a püspök kispapjainak. 1727. június 8-án költözhettek be a piaristák és tanítványaik az új épületükbe, mely Berkes András nagyprépost lebontott háza helyén épült fel. 1733-34-ben hatosztályossá bővült az intézet, megnyílt a retorikai és a poétikai osztály. Két évvel később újból négyosztályossá lett az iskola, de bölcsészeti tanfolyammal.

Migazzi Kristóf püspök 1762-ben megalapította a Szegény Nemesi Ifjak Kollégiumát, melyben az oktató-nevelő munkát - a teljes bizalmát élvező - piaristákra bízta. A püspök magának tartotta fönn a kollégiumi felügyeletet, és elkészítette a kollégium működésének részletes szabályzatát, a "Leges Migazzianae"-t. Eszerint a tanítás célja a tiszta és elegáns latinság elsajátítása volt. A növendékeket a régi csoportbeosztás fölhasználásával három osztályba sorolta: I.: minores, maiores és principisták; II.: grammatisták és szintaxisták; III.: poéták és rétorok. A többi tárgyat szün- és vasárnapokon mint rendkívüli tárgyakat tanulták. 1762-ben állította össze Tapolcsányi Gergely tartomány-főnök Vácott Kőszeghy Szaniszló házfőnök, Desericzky Ince és Léday Lénárd piarista atyák közreműködésével a piarista iskolák tanulmányi rendjét, mely a váci iskola életére is hatással volt – s lett az alapja az első Ratio Educationisnak.

Váci tartózkodása idején, 1764. augusztus 28-án Mária Terézia felkereste a piaristák vezette intézetet. A királynő támogatta az oktatást. A kegyesrendieknek engedélyezte, s egyben 1200 forintos alapítvánnyal támogatta a bölcsészeti oktatás megkezdését. A szegény nemes ifjak intézetének alapítványait 1000 forinttal növelte. Az intézet - a bécsi mintájára - Theresianummá alakult, melynek vezetését szintén a piaristákra bízta. 1767. november 2-án kezdődött meg a tanítás a Theresianumban. Helye először a főtéri püspöki palota épülete volt, majd a Duna parton új épületet emelnek erre a célra, melyben 1777-ben indul meg a tanítás.

A 18. század utolsó negyedében, II. József uralkodása alatt egyre erőteljesebbé vált a felvilágosult abszolutizmusnak az a törekvése, hogy az egyházat az állam irányítása alá vonja. A piarista rend megmenekült ugyan a feloszlatástól, de munkáját megnehezítette az uralkodó. 1784-ben feloszlatta a Theresianum-ot, annak ellenére, hogy a kereslet egyre inkább növekedett iránta. 1785. június 17-én királyi biztosok jelentek meg a városban, kaszárnyának foglalták le a rendházat és a templomot, s csak 1796-ban térhettek vissza épületükbe.

1806-ban jelent meg az új oktatási törvény, a második Ratio Educationis, melynek értelmében ismét hatosztályos lett a gimnázium. A fizikaoktatás népszerűsítésére 1839-ben létesült a váci Fizikai Szertár.

A 1848-49-es forradalom és a szabadságharc eszméi követőkre találtak a gimnázium diákságában és tanáraiban egyaránt. A váci piarista rendház lett a rendben kibontakozó forradalmi lelkesedés gyújtópontja. A szabadságharc bukását követően 1850-ben indult meg ismét a tanítás, az új oktatási rendszer szerint négy osztállyal. Csak húsz évvel később nyílt meg az ötödik, majd egy évre rá a hatodik osztály.

1871-ben az oktatás körét kiterjesztették. Az iskolán kívüli ismeretterjesztés céljával kezdték meg a hétvégi ingyenes felnőttoktatást a gimnáziumban: „vasárnap délelőtt 10-11-ig polgári számvetésből, 11-12-ig természetrajzból, délután 4-5-ig természettan és vegytanból, ügyirati irálytanból 5-6-ig, végre szombaton esti 6-7-ig földrajzból."

1880-ban nyolc osztályossá bővült a gimnázium Petróczy László kartali plébános alapítványának köszönhetően, s az így főgimnáziummá lett intézményben 1881-ben tartottak először érettségi vizsgákat.

A gimnázium anyagi gondjain nagyon sokat segített a piaristából lett új váci püspök, Schuster Konstantin. 1893-ban az intézet már szűknek bizonyult a tanulók befogadására. Schuster Konstantin 43 ezer forint költséggel új szárnyépületet és benne torna- és rajztermet építtetett. Mivel a főgimnáziumban az egyházmegye papjai közül többen is tanítottak, valamint a püspökség anyagi támogatását is élvezte, kérdésessé vált az intézet piarista jellege. A rend csak hosszas vita és küzdelem árán tudta megtartani saját kezelésében az iskolát.

A 20. század eleje, a háború, majd az azt követő forradalmak nehéz helyzetbe taszították az iskolát. A háború által sújtott családok megsegítését szolgálta a Hadiárva konviktus, amelynek élére Rassovszky Kálmán piarista került.

1932-ben hosszú tárgyalások után rendeződtek a gimnázium függő és közjogi kérdései, minek értelmében a gimnázium egyedüli fenntartója a Magyar Kegyes Tanítórend, míg a váci Püspökség és Vác Város anyagi hozzájárulásukkal az intézet jótevői. 1940. április 24-én kezdődhetett meg az új gimnáziumi épületszárny építése, s a következő év szeptemberében már sor került az új épület megáldására.

A második világháború hadieseményei 1944-ben érték el az iskolát. Szeptember elején még rendben megindult a tanítás, de a front közeledtével október 29-én beállt a kényszerszünet. 1945. február 1-én indulhatott meg ismét a tanítás. A gimnázium épülete még hadikórház volt, ezért a rendházban rendezett be az iskola két szükségtantermet. Két-két osztályt összevonva, délelőtt és délután felváltva tanítottak.

Az új rendszer iskolapolitikája megszüntetette a nyolcosztályos gimnáziumot. Az addigi alsós diákok bekerültek a nyolcosztályos általános iskolai rendszerbe. 1946. március 5-én megnyitotta kapuit a dolgozók gimnáziuma. 1948. júniusában megtörtént az egyházi iskolák államosítása, ami a váci piarista gimnázium végét jelentette.

1991. szeptemberében nyitotta meg újra kapuit Vácott az új Piarista Gimnázium a szétszóratás és a megpróbáltatások hosszú évei után a megmaradtak és az újak erejéből. Az újraindításban résztvevő rendtagok névsora: Kőváry Károly igazgató, Pázmándy György házfőnök, Vereb Zsolt igazgatóhelyettes (egy évvel később), Dr. Jelenits István (akkor tartományfőnök), Ludmány Antal (a 48 előtti iskola tanára!), Molnár István és Dr. Nemes György.

1995. június 14-én 47 évi szünet után kezdődött az újraindulás utáni első szóbeli érettségi vizsga. 2001. szeptemberétől koedukált osztályok indultak, s egy évvel később megkezdődött a nyolcosztályos képzés is. 2003. szeptemberében a rend visszakapta a régi iskolaépületet, és megkezdődhetett a felújítás.


Mellékelt képek:
Térkép Eseménytár Galéria Partnerek Hírlevél
<< 2019 Október >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
30010203040506
07080910111213
14151617181920
21222324252627
28293031010203

@tragormuzeum

vac.hu

20 éves nka


A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.