A Görög templom története:

A váci, görögnek nevezett – valójában cincár – ortodox kereskedők a 18. század elején települtek le Vácon. Később más etnikumú, pl. szerb betelepülőkkel együtt gyakorolták vallásukat. A közösség megerősödését követően a 18. század végén templom-építésbe kezdett, a korban általános típusterv alapján. A 18. század végén a Pilgram-féle „Idealplan”-ok alapján épült ortodox templomok sajátossága, hogy „a nyugati barokk építészeti keretek közt keleti rítusú templomot rejt.”

A váci templom építése 1793-ban már zajlott. Erről tanúskodik Obermann Mihály özvegyének beadványa, melyben azt panaszolja, hogy a templom építése során az ő házfalában kárt okoztak. 1795. szeptember 30-án Popovics Dénes budai görög püspök ünnepélyesen felszentelte a templomot. „1805-ben és 1824-ben nagyobb építkezést végeztek rajta”. Feltehetően 1805-ben készült el a torony, mivel ettől az időponttól kezdve szerepel a számadásokban a harangozó díjazása.

A templom szakrális funkciója a felszenteléssel kezdődött 1795-ben és 1963-ban, az eladásával zárult le. Tényleges, templomként való használata korábban ért véget, hívek hiányában, a templomban már a második világháborút megelőzően is ritkán tartottak istentiszteleteket. Az épület a ’60-as évek elejére rendkívül rossz állapotba került. Mivel az ortodox egyház nem tudta az életveszélyessé vált épületet felújítani, beleegyezett abba, hogy eladja a városnak a már nem működő templomot. 1964-ben a városé lett a templom.

A templom múzeummá alakításáról először 1966-ban esett szó, de az oda megálmodott „múzeumi negyed” tervei azóta sem valósultak meg. A görög templomot azonban birtokba vette a múzeum, és ezzel kezdetét vette a templomépület történetének új korszaka. Azóta az épületben időszaki – főként képzőművészeti és interdiszciplináris - kiállításokat rendeznek a múzeum munkatársai.

A kiállítóhely a téli időszakban nem látogatható, az időjárástól függően általában november közepétől március közepéig zárva tart.