2024. április 21., vasárnap   Konrád napja


Nemzedékek nőttek fel a 18-19. században, akik számára a történeti-földrajzi alapismereteket a „Hármas kis tükör” jelentette. Forró Katalin írása.

A Losontzi István, a református nagykőrösi kollégium professzora által írt magyar nyelvű tankönyv 1771-ben jelent meg először Pozsonyban, majd - 1868-as visszavonásáig - ezt 70 újabb, időről-időre aktualizált kiadás követte. Az első kiadás még nem volt teljes, csak a második, az 1773-as kiadásban bővült három részessé a könyv. Első része, a Szent História, valójában hittankönyv. Második és harmadik része – a „Magyar Ország Kis Tükre”, illetve „Erdély Kis Tükre” - földrajzi, alkotmánytani és történeti részekre tagolódott.

Vác fontos helyszín a könyv megjelentetésének történetében. A „Hármas kis tükör”- nek több váci kiadása volt. Önmagában már ez a tény is kiemeli a püspöki székvárost a nagy múltú, nyomdával is bíró iskolavárosok közül. A váci kiadások egyike azonban friss, korszerű ismereteket tartalmazó kiegészítéseivel jelentősen különbözik a korábbiaktól. Ez az impresszuma szerint 1788-ban Ambro Ferenc Ignác nyomdájából kikerült példány megtalálható a Tragor Ignác Múzeum történeti gyűjteményében.

Losontzi István eredeti, 1770-es keltezésű előszavában kifejti, hogy a Szent Históriát tartalmazó első kiadás sikere késztette arra, hogy kibővítse a kötetet „Magyar’ és Erdély Országnak” leírásával. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy műve „hiteles”, azaz nem nélkülözi a tudományos alapokat, viszont a gyermekek számára készült, a „gyermeki elméhez alkalmaztatott”. Ez megmutatkozik az ismeretanyag kérdés-felelet formájában történő előadásában, és a nehezebb részekhez kapcsolt versecskékben, amelyek segítették a befogadást, és az ismeretanyag rögzítését. A szerző kiemelte a magyar nyelv fontosságát, valamint azt, hogy a falusi gyermekek számára a gyakorlatban is hasznos ismeretek átadására törekedett. Mindezek – tehát a hitelesség, értehetőség, korszerű didaktikai módszerek - szerepet játszottak a könyv sikerében.

A váci kiadású kötet tartalmi változtatásait Komlósi Sámuel végezte. Vagy Komlósi ismerhette Vácot, vagy a kiadásra vállalkozó nyomdász hatására került új sor a Pest Vármegyéről szóló fejezet kiegészítésére. Míg Budáról és Pestről csak azt írja, hogy „gazdag királyi városok a Duna mellett”, Kalocsáról pedig csak azt, hogy „a’ Kalotsai Érsek’ lakó-helye”, addig Vácról részletesebb képet fest. „Vátz, Püspöki szépen épült Város, legfőképen tündöklik Nagy Templomával, Püspöki Residentziával. Itt vagyon P. Piáristák’, és szürke Barátok’ Kalastroma.”  (A székesegyházat 1772-ben szentelték fel, a püspöki palota 1775-ben készült el.)

A kötet nem tartalmaz térképeket, de ebben a verzióban fametszetű kép található a magyar címerről. A címerkép fölött található a címer leírása, alatta pedig egy vers, a hazaszeretetről.

„Látod ez ki légyen Tzimeres Jeléről,

Zölddel bé-borìtott szép hármos Hegyéről,

’S arra helyheztetett dupla Keresztéről,

Nem kell értekezned tovább a’ Nevéről.

Ez ama’ szép HAZA, a’ ki mindenekkel,

Mint a’ bimbós Tavasz illatos Füvekkel,

Vagy a’ kalászos Nyár szép búza fejekkel,

Bővelkedik, ’s vagyon Hìre - is ezekkel.

Minden Jók meg-vannak benne azok egyben,

Kiket másutt lelhetsz külömb-külömb helybe’

Az egész Európát láthad itt egy kertben,

A’ mit ott találhatsz, mind meg-van itt ebben.

Mind Sagum mind Toga illik itt sokakra,

Törvény a’ Kezekben, Kard az Óldalokra,

Kiknek Óltalmával vigyáznak magokra,

Isten! botsáss Mennyből Áldást Határjokra.”

 

A teljes tanulmány megtalálható: Forró Katalin: Hármas kis tükör – egy Vácott kiadott tankönyv világképe és tudásanyaga, In.: Hármas törekvés – A váci katolikus papság és értelmiség identitáskeresése a 18-19. században, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 2018. 137-154.

 


Mellékelt képek:

A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.