Hermin asszony nem pletykás, sőt, halálosan megsértődne, ha valaki ezt állítaná róla. Nem, ő sohasem pletykál, hanem felvilágosítást ad. Mert Hermin asszony tájékozódik, újságot olvas, nőegyleti tag, piacra jár, szóval… ismeri a módit, nem mellesleg mindenről megvan a maga véleménye.

1913-ban egy hársillatú nyári este, a templomból jőve találkozik régen nem látott ismerősével, aki csak lesi a sok változást, ami a városban az utóbbi egy évben bekövetkezett. Hermin asszony megigazítja ezüstszínű szalmakalapját, lesimítja csipkeszegélyű szoknyáját és mesélni kezd...

Élvezettel mesél a legújabb botrányokról, amiket a Hírlap is megírt, a moziról, - Isten meg ne büntesse, de odavan érte -, az elmaradt bálokról, az államfogházi rabok botrányos viselkedéséről, vagy a szégyentelen patikusról, aki nem átallja még reklámozni is a nála vásárolható OLLA hölgyóvszert. Hermin asszony szolidáris hölgytársaival szemben, és bár már nem kell néki garde, ha bálba menne, azért halad a korral. Elismeréssel szól a fényképész kisasszonyokról, akiknek műterme volt a város főterén a takarék épületében, vagy a női patikusról, aki megértette a panaszát. A politikában nem venne részt szívesen, rossz véleménnyel van arról, ahogyan férfiak viselkednek korteskor. Egy kis pálinka, vagy bor után mindenik tudja, merre annyi. Ő inkább kiül a cukrászda elé, a hűselőbe, eszi a fagylaltot, és nézi a főteret. Hiába hívott az új bérlő fügyülő művészt az EMKE-be, neki ez túl modern, szívesebben hallgatja Banda Marcit, aki királyoknak is húzta a talpalávalót. Szeret sétálni a váci korzón, amelyik szakasztott, mint a pesti Dunakorzó, csak nem kell fizetni, ha le akarna ülni egy székre az ember. Nagy rajongója a regattának, igaz számára izgalmasabb, amikor trigóba és gatyába látja a hajóból kiszálló tanácsos urakat, meg a város előkelőségét, mert az evezés … az úri sport… A football-ról ezt már nem lehet elmondani, attól csak a komposnak lesz tele a bukszája, mert a pálya a Pokolban van. Hermin asszony a tűzoltókról se tud sok jót mondani. A lovak büdösek, az emberek ugyan gyorsan kiérnek a tűzhöz, csak a slág jön későn, meg a víz kevés… ezért is égett le a mosóporgyár. A múzeum szerinte most jobb helyen nyílt meg, a Püspöki Könyvtárban, a Székesegyház és a Püspöki Palota szomszédságában. Itt nem kell attól tartani, hogy bordél nyílik véle átellenben, s emiatt be kellene zárni. Mert a Tragor Náci ügyes, nagyon ügyes, és különben is jó jóba lenni a Tragorokkal. És persze, ha azt akarja egy asszony, hogy az ura vigye valamire, hát akkor adjon valamit a múzeumnak, különben nem veszi be maga közé az intelligencia.

Hermin asszony biztosan mozog a világban, és szeretné, ha a világban a jó dolog sokáig megmaradna, legalább ebben a kis városban, az ő kis világában…