2021. április 11., vasárnap   Leó és Szaniszló napja


A kapitalizálódó társadalmakban a szegényekről való gondoskodás már túlnőtt a családok, a rokonság lehetőségein. A szociális gondoskodás igénye hívta életre az első jótékonysági egyleteket. 1817-ben alakult meg a „Jóltevő Asszonyi Egyesület” nevet viselő első jótékony nőegylet Magyarországon. Nem csupán az alamizsnagyűjtés volt a céljuk, de igyekeztek munkalehetőséget is biztosítani a megélhetés nélkül maradottaknak.

A szabadságharc leverését követően,1861. március 15-én alapította meg özv. Damjanich Jánosné, özv. gr. Batthyány Lajosné és gr. Zichy Pál Ferencné a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületét. A jótékonykodást kiterjesztették a szabadságharcban elhunytak árváinak támogatására, és a leányok oktatásának biztosítására is.  Óvodák és bölcsődék felállítását szorgalmazták. Az 1866-ban alakult Pesti Izraelita Jótékony Nőegylet a szegénygondozás mellett működtetett árvaházat és ingyen konyhát is. Ezek az egyletek, egyesületek mintaként szolgáltak később a vidéki városokban alakult jótékony nőegyletek számára.

A Váci Jótékony Nőegylet 1867. december 1-én alakult meg. A tiszteletbeli elnök, nagyoroszi földbirtokosának felesége gr. Berchtold Richárdné, a tiszteletbeli alelnök pedig ifj. gr. Ráday Gedeonné volt. Ők elsősorban a nevüket, a tekintélyüket és a kapcsolatrendszerüket adták, a tényleges munkát azonban az elnök, Benkár Dénesné végezte. Férje mérnök volt, és a Tisza szabályozási munkálataiban vett részt. 1867-re már vagyonos váci polgár lett, képviselő, az evangélikus iskolák felügyelője, a Váci Önkéntes Tűzoltóegylet, a lőegylet, és több más egyesület tagja. 1877-ben már második a legtöbb adót fizetők listáján a városban. Benkárnét - leánykori nevén Meiszner Emíliát – tehát Vác egy másik jelentős családjához, a Meisznerekhez is szoros rokoni szálak kötötték.  Nem volt gyermeke, életét a szociális munkának szentelte. A rossz nyelvek szerint – ahogyan alakját Degré Alajos is felidézi az „Itthon” című regényében – erőszakos természete miatt nem mert senki ellentmondani neki, s inkább fizettek az egyletnek, mintsem szenvedjenek Benkárné rosszindulatától. Persze akkor, amikor a nők legfőbb erénye a visszafogottság, és legfőbb terepe a háztartás volt, egy határozott, a közügyekbe is beleszóló nő visszatetszést kelthetett.

A jótékony nőegylet célja egy kisdedóvó fenntartása, szegények támogatása volt. Benkárné munkájának köszönhetően az egylet virágzott. 1890-ben már nem csupán az eredeti céljukat tudták megvalósítani, de támogatták a többek között a szegedi árvíz károsultjait is, és aktív támogató szerepet vállaltak a járványok – mint például az 1873-as kolerajárvány – idején is. 1873-ban házat vett az egyesület, melynek nagytermét az egylet 25 éves fennállása alkalmával Benkárnéról készült festménnyel díszítették.

A bevétel főként az egylet által rendezett bálokból és hangversenyekből származott. A nőegyleti bálok komoly társadalmi eseménynek számítottak. A megjelentekről, a „felülfizetésekről” rendre beszámoltak a helyi lapok. Az egylet ökomenikus volt, azaz katolikusok és protestánsok is részt vettek benne. Az evangélikus Benkárné 1900 nyarán meghalt. Utódja, Freysinger Lajosné nem tudta összetartani a tagságot. Az egyleten belül a különböző felekezetek közötti feszültség egyre nőtt, végül – bár egy egyleten belül – különböző frakciók alakultak.

A Váci Izraelita Montefiore Judit Nőegyletet 1885-ben alapították. Az elnöke Révész Béláné lett. Révész Béla 1876-ban nyitotta meg ügyvédi irodáját. Később részt vett a Váci Múzeum Egyesület munkájában, és bátyja halálát követően a Statusquo Izraelita Hitközség elnöke lett. Révész Béláné éppúgy a városi elithez tartozott, mint Benkár Dénesné, vagy Freysinger Lajosné. A nőegylet célja – ahogyan az alapszabályában olvashatjuk - „szemérmes, különösen nőnemű szegényeket, betegeket, keresetre képteleneket, gyermekágyasokat, özvegyeket és árvákat gyámolítani; valamint az iskolákat látogató szegény leány tanulók ruháztatása, esetleg azok szellemi és egyéb anyagi segélyezése.” Hasonlóan a Váci Jótékony Nőegylethez, ez az egylet is bálokat rendezett a bevétel növelése céljából.

A jótékony egyletekhez sorolható a "vörös-kereszt egylet" is. A legfőbb különbség a nőegyletek és a vöröskereszt egyletek között a szervezeti felépítésben van, a szerveződésben van. 1879-ben alakult meg a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, amely közvetlen elődje lett az 1881-ben alakult Magyar Szent Korona Országos Vörös-Kereszt Egyletnek.  Az országos egylethez csatlakozhattak a vidéki városokban alakult fiókegyletek. Vácott a Váci Jótékony Nőegylet közreműködésével 1880-ban jött létre a nővédő egylet, amely később felvette a Váci Vörös-kereszt nevet. A fiókegylet elnöke a megszervezésében érdemeket szerzett Almássy Albertné Batta Teréz lett. A választmányban Benkár Dénesnét is ott találjuk. A titkár dr. Freysinger Lajos közjegyző lett. Az alapszabályok értelmében az alapítványi összeg s a többi adomány 1/3 részét a központi választmánynak kell elküldeniük; míg a megmaradt 2/3 rész helyben maradt.

Az egylet a harctéren megsebesültek ápolását tűzte ki céljául, ezért fontosnak tartották, hogy a feladatra felkészülve már béke idején is képezzenek ápolónőket.  A tanfolyamon való részvételnek szigorú feltételei voltak: 20–40 éves életkor, feddhetetlen erkölcs, hatósági bizonyítvány a családi állapotáról, foglalkozásáról és egészségi állapotáról, valamint magyar és német nyelven is tudniuk kellett írni és olvasni. A gyakornokok a 6 hónapos tanfolyam alatt teljes ellátásban, és havi 5 Ft pénzbeli támogatásban részesültek. A sikeres vizsgát követően 2 évig próba-ápolónők lettek. Az első évben 100 Ft, a másodikban 125 Ft fizetést kaptak. Véglegesítésük után már 150-, illetve 176 Ft-ra emelkedett a fizetésük.

Az egyletek közül ebben az időben egyedül a vörös-kereszt egylet vált koedukálttá, vagy ahogyan akkor nevezték „vegyes” egyletté. A női vörös-kereszt egylet mellett alakult egy – bár kisebb aktivitású és létszámú – férfi egylet is. A két egylet 1881. október 23-án tartott közös közgyűlésén egyesült. A női elnök mellé férfi társelnököt választottak, és a választmányt is kibővítették férfi tagokkal. A társelnök Csávolszky József kanonok lett, a választmányban pedig már házaspárok is helyet kaptak, mint például Fekete Károly és felesége, vagy Pauer Béla és neje. A Váci Vöröskereszt Egylet 1902-ben vállalta fel azt a kötelezettséget, hogy háború esetén 100 ágyas kórházat tart fenn. Az első világháború éveiben ezt a vállalást teljesítette.

A filoxéra 1878-ban jelentkezett Magyarországon. A váci sajtóban 1882. júniusában figyelmeztették először a szőlősgazdákat a pusztulásról, s a védekezés módjáról. A szőlőtermelésből élők tömegesen mentek tönkre. A filoxéra pusztítása következtében elszegényedett városi polgárok segélyezésére 1888 márciusában – a budapesti egyletük mintájára - alakult Páli Szent Vince Egylet által közzétett felhívásban képet kaphatunk a kialakult állapotokról: "Egykoron jómódú mesteremberek, kik becsületes munka után egyszerű, de megelégedett életet éltek, egymás után tönkre mennek, elzüllenek, más foglalkozás után néznek, szóval nyomorognak. Csak még néhány évvel ezelőtt tisztességes megélhetésnek örvendő szőllőbirtokosok és kézimunkások, a mindinkább szükségtől kénytetve, tűzhelyeiket elhagyják, hogy vidéken, ismeretlen emberek között, mint szolgák, kőtörők, vasúti, s más napszámosok, kereshessék meg valamiképen kenyeröket. A honn maradottak között pedig vajmi sokan vannak, kik minden keresetforrás nélkül a ruházatnak, élelmi szerek - és fűtőnek hiányát fájdalmasan érezni kénytelenek."

Az elnök Kanda István kanonok lett. Élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhaneművel és fűtőanyaggal támogatták az elszegényedett váciakat. A karitatív egylet hetente tartott ülést, és fogadta be – szigorú számadás mellett - a pénzbeli és a természetbeni adományokat. Ugyancsak ekkor számoltak be a tagok arról, kiket látogattak meg, kiknek van szükségük a segítségre. A pártoló tagok a munkában nem vettek részt, azonban pénzzel támogatták az egylet tevékenységét.

A támogatás különös módját választotta Hajdú József építő mester. 1888. május 22-én ünnepelte 50 éves házassági évfordulóját. Megkérdezte a helybeli "Sz. Vincze egyletet, hogy jelöljön ki 30 szegényt, akiket aranylakodalma emlékére megvendégelhetne. Az egylet céljaira további 10 Ft-ot is felajánlott.

Bizonyos gazdasági csoportok saját támogatásukra hoztak létre egyesületeket. Az 1863-ban alakult Katolikus Legényegylet az – akkor még céhekben – dolgozó, katolikus vallású legényeket – később iparos segédeket – támogatta. 1900-ban Jelinek Ágoston elnökségével megalakult a Kereskedő Ifjak Egyesülete. Célja a kereskedelmi alkalmazottak anyagi támogatása és önképzése volt.

 


Mellékelt képek:
Térkép Eseménytár Galéria Partnerek Hírlevél
<< 2021 Április >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
29303101020304
05060708091011
12131415161718
19202122232425
26272829300102

instagram.com

vac.hu

20 éves nka


A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.