2020. szeptember 28., hétfő   Vencel napja


Régészeti gyűjteményünk több, mint 90 000 beleltározott tételt számlál és folyamatosan gyarapodik. Legfrissebb darabjait két török kori gödör leletanyaga jelenti, amelyek a héten kerültek feltárásra egy építkezésen a belvárosban. MAg Hella tudósítása:

A járvány miatt az építkezések nem állhattak le, így a régészeti szakfeladatok ellátására is folyamatosan nagy szükség van.
Az egykori Vác egyik települési egysége, a késő középkorban német városnak nevezett terület a mai belvárosban helyezkedett el, központja a mai Március 15. tér volt az ott álló Szent Mihály plébániatemplommal és a feltételezhető városházával. A késő középkorban a várost kőből épített városfal vette körül, amelynek építési ideje a 15. századra tehető. A fal nem sokáig állhatott fenn, 1570-ben már omladozóként említik egy összeírás során. Ennek ellenére máig megőrződtek részletei, jellemzően a föld alatt, de látható, magasan álló eleme is van: a Duna-parton, az erődítés eredetileg északnyugati sarkán található kerek torony, a Hegyes torony.
A késő középkori német város északi részén, az említett városfal közelében található területet a korábbi és az újabb kutatásoknak köszönhetően egyre jobban megismerjük. A jelenleg vizsgált, kisebb területen az idők folyamán felhalmozódó régészeti korú rétegek legnagyobb része az újkori építkezések miatt jórészt már korábban megsemmisülhetett, de több, a sárga, homok altalajba mélyedő, török kori leletanyagot tartalmazó gödör került itt feltárásra. Ezek jellemzően meglehetősen mély, eredetileg 2-3 méteres mélységet is elérő szemetes gödrök voltak, amelyek felső része, szája kissé szűkebb, majd hasasodó formát mutat, végül alul összeszűkül. Egy másik formájú, téglalap alakú, lefelé fokozatosan szűkülő gödörtípust is megfigyelhettünk.
Az utóbbi formát mutatta az a gödör, amelyben többek között egy erősen korrodált, de még így is látványos, felismerhető formájú vaseszközt, továbbá egy úgynevezett sgraffito-díszes talpas tál jelentős töredékeit is megtaláltuk. Ez a kerámiaforma és díszítésmód a hódoltság korában volt jellemző.
Egy másik, hasasodó formát mutató gödörben a jelentős mennyiségű kerámia- és állatcsont töredék mellett két pénzérme is előkerült, amelyek restaurálás után egyértelműen meghatározhatók lesznek, így segíthetnek majd az objektum pontosabb keltezésében.
A munkában fémkereső műszerrel segítséget nyújtott a múzeummal együttműködő Konecsni Béla, akinek ezúton is köszönjük közreműködését.


Mellékelt képek:

A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.