[et_pb_section fb_built=”1″ theme_builder_area=”post_content” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default”][et_pb_row _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” theme_builder_area=”post_content”][et_pb_column _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” type=”4_4″ theme_builder_area=”post_content”][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” theme_builder_area=”post_content” hover_enabled=”0″ sticky_enabled=”0″]<\/p>\n
Szakmai besz\u00e1mol\u00f3 az NKA K\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek Koll\u00e9giuma p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1hoz: \u201dK\u00f6zjava \u00e9s haszn\u00e1ra\u2026 nyomd\u00e1t \u00e1ll\u00edthasson\u2026\u201d A v\u00e1ci nyomd\u00e1szat 245 \u00e9ve
\u00a02018. janu\u00e1r 2.<\/p>\n
\u201dK\u00f6zjava \u00e9s haszn\u00e1ra\u2026 nyomd\u00e1t \u00e1ll\u00edthasson\u2026\u201d <\/p>\n Amikor Ambr\u00f3 Ferenc 1772-ben azzal a c\u00e9llal telepedett le V\u00e1con, hogy a v\u00e1rosban nyomd\u00e1t l\u00e9tes\u00edtsen, a nyomd\u00e1szat, Gutenberg korszakalkot\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1nya t\u00f6bb mint 300 m\u00faltra tekintett vissza. A 18. sz\u00e1zad a magyarorsz\u00e1gi nyomdaalap\u00edt\u00e1s nagy korszaka, a m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u0151 nyomd\u00e1kban dolgoz\u00f3 szed\u0151k, nyomd\u00e1szok m\u00e1s, egyh\u00e1zi-oktat\u00e1si szempontb\u00f3l jelent\u0151s v\u00e1rosokba k\u00f6lt\u00f6zve pr\u00f3b\u00e1ltak nyomdai szabadalomhoz \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3hoz jutni. A nyomd\u00e1sz mesters\u00e9g m\u0171vel\u00e9se azonban sok neh\u00e9zs\u00e9ggel, buktat\u00f3val j\u00e1rt, nem volt ez m\u00e1sk\u00e9nt V\u00e1con sem.<\/em><\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Tragor Ign\u00e1c M\u00fazeum \u2013 kor\u00e1bban bemutat\u00e1sra m\u00e9g nem ker\u00fclt \u00a0– dokumentumaira alapozva mutatta be V\u00e1c nyomdat\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek els\u0151 szakasz\u00e1t, az els\u0151 nyomda megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l a mag\u00e1nk\u00e9zben l\u00e9v\u0151 nyomd\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig.<\/p>\n A bemutat\u00e1s kronologikus rendben t\u00f6rt\u00e9nt, s az egyes egys\u00e9gek nem csup\u00e1n a nyomd\u00e1kat, de a term\u00e9keken kereszt\u00fcl a korszak t\u00e1rsadalmi-, gazdas\u00e1gi-, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis, szak-, \u00e9s sz\u00e9pirodalmi jellemz\u0151it is megjelen\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son 21 nyomda\/nyomdatulajdonos \u00e9s term\u00e9keik ker\u00fcltek bemutat\u00e1sa, a bemutat\u00e1s ar\u00e1nyban \u00e1ll az adott nyomd\u00e1knak a nyomd\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, illetve a v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9vel. A dokumentumok \u2013 k\u00f6nyvek, foly\u00f3iratok, \u00fajs\u00e1gok plak\u00e1tok \u00e9s apr\u00f3nyomtatv\u00e1nyok \u2013 mellett korabeli eredeti \u00e9s rekonstru\u00e1lt nyomdai eszk\u00f6z\u00f6ket is l\u00e1thattak az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e9rben magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6vegek tett\u00e9k \u00e9rthet\u0151v\u00e9 az egyes nyomdai elj\u00e1r\u00e1sokat, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyomdai technik\u00e1kat, tipogr\u00e1fiai ismereteket. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9n v\u00e9gigfut\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyelemk\u00e9nt a falon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a f\u0151bb korszakokra jellemz\u0151 t\u00edpushoz tartoz\u00f3 bet\u0171ket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u0151fest\u00e9s vonult v\u00e9gig.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba kompon\u00e1lva, a t\u00e9rben elhelyezt\u00fcnk egy \u00e1lland\u00f3 m\u00fazeumpedag\u00f3gia foglalkoztat\u00f3 egys\u00e9get, melyben lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ny\u00edlt a l\u00e1togat\u00f3knak gyakorlatban is kipr\u00f3b\u00e1lni a nyomd\u00e1sz mesters\u00e9g fort\u00e9lyait.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megnyitotta: Varga-Koh\u00e1ri M\u00e1ria, a V\u00e1ci Egyh\u00e1zmegyei K\u00f6nyvt\u00e1r vezet\u0151je<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9szletes bemutat\u00e1sa<\/strong><\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r k\u00f3rus alatti r\u00e9sze –\u00a0<\/strong>A v\u00e1ci nyomd\u00e1szat h\u0151skora. 1772 – 1823<\/em><\/p>\n Ambr\u00f3 Ferenc \u00e9s Gottlieb Antal nyomd\u00e1inak, nyomdaterm\u00e9keinek bemutat\u00e1sa ker\u00fclt ide, 2 \u00e1ll\u00f3 \u00e9s k\u00e9t fekv\u0151 t\u00e1rl\u00f3ban kaptak helyett a legjelent\u0151sebb, vagy tipogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l \u00e9rdekes kiadv\u00e1nyok. Ambr\u00f3 1772 tavasz\u00e1n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Egerb\u0151l V\u00e1cra. 1775-ben kapott M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l kiz\u00e1r\u00f3lagos privil\u00e9giumot nyomda l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a v\u00e1rosban a nyomd\u00e1sz mesters\u00e9g gyakorl\u00e1s\u00e1ra, de kiadv\u00e1nyai m\u00e1r 1772-ben jelentek meg. Els\u0151sorban a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9re dolgozott. 1792 december\u00e9ben halt meg.<\/p>\n Gottlieb Antal 1793-ban v\u00e1s\u00e1rolta meg a nyomd\u00e1t, s hal\u00e1l\u00e1ig, 1823-ig m\u0171k\u00f6dtette. A v\u00e1ci mellett fi\u00f3k nyomd\u00e1kat is alap\u00edtott: Nagyv\u00e1radon (1803-1808) \u00e9s M\u00e1ramarosszigeten (1806-1817). Nyomd\u00e1j\u00e1ban orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 kiadv\u00e1nyok is megjelentek, \u0151 nyomtatta az els\u0151 magyar nyelv\u0171 irodalmi foly\u00f3iratot, az Ur\u00e1ni\u00e1t is.<\/p>\n Ide ker\u00fcltek a\u00a0 k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, illusztr\u00e1lt magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6vegek nyomdai-, \u00e9s tipogr\u00e1fiai alapfogalmakr\u00f3l. A dokumentumok h\u00e1tter\u00e9t egy 18. sz\u00e1zadi nyomdabels\u0151t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 nagym\u00e9ret\u0171 molin\u00f3 adta.<\/p>\n A t\u00e9rben elhelyezt\u00fcnk egy 18. sz\u00e1zadi viselet rekonstrukci\u00f3ba \u00f6lt\u00f6ztetett b\u00e1but, aki Ambr\u00f3 Ferencet jelen\u00edtette meg.<\/p>\n <\/p>\n A bej\u00e1rattal szembeni falszakasz –\u00a0<\/strong>A v\u00e1ci nyomd\u00e1szat kiteljesed\u00e9se. 1824 \u2013 1900<\/em><\/p>\n A korszakot f\u00e9mjelz\u0151 11 nyomda bemutat\u00e1sa id\u0151rendben, \u00e1ll\u00f3 felv\u0151 t\u00e1rl\u00f3kban eredeti dokumentumokkal (k\u00f6nyvek, \u00fajs\u00e1gok, plak\u00e1tok, apr\u00f3nyomtatv\u00e1nyok), a falon fot\u00f3kkal , \u00e9s a v\u00e1ci nyomd\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcknek ar\u00e1ny\u00e1ban. \u00a0A korszak jellemz\u0151 nyomdabels\u0151j\u00e9t 2 nagym\u00e9ret\u0171 molin\u00f3 (szed\u0151terem \u00e9s nyomdag\u00e9pterem) jelen\u00edtette meg.<\/p>\n A korszak legfontosabb v\u00e1ci nyomd\u00e1i:<\/p>\n Pl\u00f6szl (Plessel) Lip\u00f3t 40 \u00e9ves v\u00e1ci m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n oktat\u00e1si, egyh\u00e1zi jelleg\u0171, valamint c\u00e9hes kiadv\u00e1nyokat, hivatalos iratokat nyomtatott. A kiadv\u00e1nyokban l\u00e9v\u0151, a v\u00e1rost \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fametszetek is fontos t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1saink.<\/p>\n Az 1848-49-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc v\u00e1ci kiadv\u00e1nyai a Pesten is nyomd\u00e1val b\u00edr\u00f3 Somogyi \u00e9s Luk\u00e1cs nyomd\u00e1ban k\u00e9sz\u00fcltek. Somogyi K\u00e1rolynak korabeli arck\u00e9pe is fennmaradt.<\/p>\n A Siketn\u00e9ma Iparint\u00e9zeti Nyomd\u00e1ban Ser\u00e9dy G\u00e9za siket fiataloknak tette lehet\u0151v\u00e9 a nyomd\u00e1szat mesters\u00e9g\u00e9nek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n Mayer S\u00e1ndor volt az egykori Ambr\u00f3 nyomda utols\u00f3 nyomd\u00e1sztulajdonosa. Nev\u00e9hez f\u0151leg a 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi t\u00e1rsadalmi \u00e9let felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1ra jellemz\u0151 kiadv\u00e1nyok \u2013 megh\u00edv\u00f3k, plak\u00e1tok, sz\u00f3r\u00f3lapok \u2013 f\u0171z\u0151dtek. Kimagasl\u00f3 tipogr\u00e1fiai-eszt\u00e9tikai \u00e9rz\u00e9kkel rendelkez\u0151 nyomd\u00e1sz volt V\u00e1con.<\/p>\n Katzburg D\u00e1vid egyike volt a neves v\u00e1ci rabbiknak. Nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l magyar \u00e9s h\u00e9ber nyelv\u0171 kiadv\u00e1nyok ker\u00fcltek ki. \u0150 adta ki az orsz\u00e1g els\u0151 h\u00e9ber nyelv\u0171 foly\u00f3irat\u00e1t, a nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 Tel Talpiot-ot (\u05ea\u05dc \u05ea\u05dc\u05e4\u05d9\u05d5\u05ea).<\/p>\n Az Els\u0151 V\u00e1ci Sajt\u00f3 tudom\u00e1nyos \u00e9rdekess\u00e9ge a \u00a0tulajdonos, a neves n\u00e9prajzkutat\u00f3 Herrmann Antal, aki tudom\u00e1nyos kiadv\u00e1nyok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00edv\u00e1nt volna szakosodni, de a kor viszonyai k\u00f6z\u00f6tt ez nem volt lehets\u00e9ges.<\/p>\n Tov\u00e1bbi bemutat\u00e1sra ker\u00fclt nyomd\u00e1k\/nyomd\u00e1szok: Robonyi G\u00e9za, Spitzer Miksa, Hunnia, V\u00f6lcz \u00e9s T\u00e1rsa, Katzburg Lip\u00f3t.<\/p>\n A bej\u00e1rattal szembeni falszakasz \u00e9s az apszis tal\u00e1lkoz\u00e1si pontj\u00e1n egy hengeres nagym\u00e9ret\u0171 hirdet\u0151 oszlopot helyezt\u00fcnk el. Erre m\u00e1solatban a v\u00e1ci nyomd\u00e1k \u00e1ltal el\u0151\u00e1ll\u00edtott nagym\u00e9ret\u0171 plak\u00e1tok, valamint a nyomd\u00e1k saj\u00e1t rekl\u00e1mjai, hirdet\u00e9sei ker\u00fcltek a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ig.<\/p>\n <\/p>\n A templom apszisa –\u00a0<\/strong>A v\u00e1ci nyomd\u00e1szat f\u00e9nykora \u00e9s hanyatl\u00e1sa. 1907-t\u0151l az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig<\/em><\/p>\n V\u00e1c legmagasabb m\u0171szaki sz\u00ednvonalon m\u0171k\u00f6d\u0151 nyomd\u00e1ja a Dercs\u00e9nyi Dezs\u0151 \u00e1ltal alap\u00edtott Pestvid\u00e9ki Nyomda volt. 1907-ben hozta l\u00e9tre nyomdav\u00e1llalat\u00e1t, mely a v\u00e1ros \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3 legjelent\u0151sebb nyomda\u00fczem\u00e9v\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t. A nyomda 8-12 munk\u00e1st foglalkoztatott, akik 1 szed\u0151g\u00e9pet, 2 gyorssajt\u00f3t \u00e9s 2 nagyobb, teljes \u00edvnagys\u00e1g\u00fa nyom\u00f3g\u00e9pet haszn\u00e1ltak. Sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki, sz\u00e1mos \u00fajs\u00e1g, k\u00f6nyv \u00e9s j\u00f3 \u00edzl\u00e9ssel k\u00e9sz\u00fclt, d\u00edszes apr\u00f3nyomtatv\u00e1ny ker\u00fclt ki a nyomdag\u00e9pek al\u00f3l.<\/p>\n T\u00e1rl\u00f3kban bemutat\u00e1sra ker\u00fcltek f\u0151bb kiadv\u00e1nyai \u2013 k\u00f6nyvek, \u00fajs\u00e1gok, plak\u00e1tok, apr\u00f3nyomtatv\u00e1nyok -, az \u00e1ltala haszn\u00e1lt bet\u0171t\u00edpusok, nyomdai klis\u00e9k. A klis\u00e9k mell\u00e9 ker\u00fcltek az azok alapj\u00e1n nyomtatott eredeti k\u00f6nyvoldalak. A dokumentumok h\u00e1tter\u00e9t egy 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 nyomd\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fot\u00f3r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt nagym\u00e9ret\u0171 molin\u00f3 adta. A t\u00e9rben elhelyezt\u00fcnk egy korabeli nyomdai m\u0171vezet\u0151nek \u00f6lt\u00f6ztetett b\u00e1but.<\/p>\n <\/p>\n A templom d\u00e9li falszakasza –\u00a0<\/strong>A v\u00e1ci nyomd\u00e1szat f\u00e9nykora \u00e9s hanyatl\u00e1sa. 1907-t\u0151l az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig<\/em><\/p>\n A korszakot f\u00e9mjelz\u0151 tov\u00e1bbi nyomda\u00fczemek bemutat\u00e1sa id\u0151rendben, \u00e9s a v\u00e1ci nyomd\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcknek ar\u00e1ny\u00e1ban \u2013 a t\u00e1rl\u00f3kban a Fegyint\u00e9zeti Nyomda, V\u00e1ci Kereszt\u00e9ny Nyomda, Berger Nyomda, Pann\u00f3nia nyomda kiadv\u00e1nyait helyezt\u00fck el. V\u00e1c V\u00e1ros Lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1ban gazdag anyag maradt fenn a Holokauszt id\u0151szak\u00e1nak a v\u00e1ci nyomd\u00e1kat is \u00e9rint\u0151 rendelkez\u00e9seir\u0151l, Berger Ern\u0151 \u00e9s a Pann\u00f3nia tulajdonosa, Abeles G\u00e1bor t\u00f6bb \u00e9ves k\u00fczdelm\u00e9r\u0151l. Az erre vonatkoz\u00f3 dokumentumok m\u00e1solatai lapoz\u00f3kban ker\u00fcltek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba.<\/p>\n A ferences rendtartom\u00e1ny nyomd\u00e1ja, a Kapisztr\u00e1n Nyomda 1927-ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A ferences kolostor udvar\u00e1t lefedt\u00e9k, itt alak\u00edtott\u00e1k ki a nyomda v\u00e9gleges hely\u00e9t. Kezdetben vil\u00e1gi nyomd\u00e1szokkal dolgoztattak, majd 1929-t\u0151l laikus testv\u00e9rek vett\u00e9k \u00e1t a munk\u00e1t. Els\u0151sorban egyh\u00e1zi nyomdak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, f\u0151k\u00e9nt hit\u00e9leti nyomtatv\u00e1nyokat, lapokat, foly\u00f3iratokat \u00e9s k\u00f6nyveket \u00e1ll\u00edtottak el\u0151, de reprezentat\u00edv kiadv\u00e1nyok \u2013 mint pl. a Kalevala els\u0151 magyarorsz\u00e1gi kiad\u00e1sa – is kiker\u00fcltek a nyomdag\u00e9pek al\u00f3l.<\/p>\n T\u00e1rl\u00f3kban bemutat\u00e1sra ker\u00fcltek f\u0151bb kiadv\u00e1nyaik \u2013 k\u00f6nyvek, \u00fajs\u00e1gok, plak\u00e1tok, apr\u00f3nyomtatv\u00e1nyok -, az \u00e1ltaluk haszn\u00e1lt bet\u0171t\u00edpusok, nyomdai klis\u00e9k. Ide ker\u00fcltek azok a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt t\u00e1rgyi eml\u00e9kek, amelyek a Kapisztr\u00e1n Nyomd\u00e1b\u00f3l maradtak fenn: bet\u0171tart\u00f3 reg\u00e1l, bet\u0171k\u00e9szletek, bet\u0171szor\u00edt\u00f3 (2 szed\u0151\u00e1llv\u00e1ny rekonstrukci\u00f3n elhelyezve), nyomdai d\u00facok. A dokumentumok h\u00e1tterek\u00e9nt egy, a Kapisztr\u00e1n Nyomda bels\u0151 ter\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fot\u00f3r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt nagym\u00e9ret\u0171 molin\u00f3t helyezt\u00fcnk el.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n
A v\u00e1ci nyomd\u00e1szat 245 \u00e9ve (1772-2017) \u2013 a Tragor Ign\u00e1c M\u00fazeum id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa
G\u00f6r\u00f6g Templom Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem, V\u00e1c, M\u00e1rcius 15. t\u00e9r 19.
2017. j\u00falius 14. \u2013 november 5.
P\u00e1ly\u00e1zati azonos\u00edt\u00f3: 204106\/02186<\/strong><\/p>\n