[et_pb_section fb_built=”1″ _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_row _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_image src=”https:\/\/muzeumvac.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/08\/kepes-varostortenet-foter-min.jpg” title_text=”V\u00e1c f\u0151tere” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” animation_style=”fade” global_colors_info=”{}”][\/et_pb_image][\/et_pb_column][\/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_heading title=”V\u00e1c t\u00f6rt\u00e9nete a honfoglal\u00e1st\u00f3l a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9ig” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” title_level=”h2″ global_colors_info=”{}”][\/et_pb_heading][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” text_font_size=”22px” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n
Virtu\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/p>\n
[\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” custom_margin=”||44px|||” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n
A M\u00fazeum \u00faj \u00e1lland\u00f3 v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r m\u00e9retei miatt nem v\u00e1llalkozhatott arra, hogy V\u00e1c \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke gazdag t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban itt \u00e9l\u0151 emberek mindennapi \u00e9let\u00e9t teljes m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben mutassa be. K\u00e9pes v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk a honfoglal\u00e1st\u00f3l a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig foglalja \u00f6ssze a f\u0151bb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tteret adva a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak!<\/p>\n
[\/et_pb_text][et_pb_heading title=”A kezdetekt\u0151l 1301-ig” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” title_level=”h3″ global_colors_info=”{}”][\/et_pb_heading][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” custom_padding=”0px|||||” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n
A honfoglal\u00e1s ut\u00e1n a keletr\u0151l \u00e9rkez\u0151 magyarok \u00e9s a hozz\u00e1juk csatlakozott n\u00e9pcsoportok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00f6rzsenk\u00e9nt telepedtek le a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben. Eleink a 900. \u00e9v t\u00e1j\u00e1n birtokba vett \u00faj orsz\u00e1guk k\u00f6z\u00e9ps\u0151, alf\u00f6ldi \u00e9s dombvid\u00e9ki r\u00e9szeit kedvelt\u00e9k, itt telepedtek le legnagyobb sz\u00e1mban. R\u00e9g\u00e9szeti nyomaikat V\u00e1c ter\u00fclet\u00e9nek t\u00f6bb pontj\u00e1r\u00f3l ismerj\u00fck. A korabeli telep\u00fcl\u00e9seket kutatva egyszer\u0171, purit\u00e1n lak\u00f3helyek maradv\u00e1nyai \u00e9s olcs\u00f3, durv\u00e1n form\u00e1lt agyaged\u00e9nyek t\u00f6red\u00e9kei ker\u00fclnek el\u0151 a leggyakrabban. A vezet\u0151k temet\u0151ib\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban gazdagabb leletanyag \u2013 egyszer\u0171bb ez\u00fcst, ritk\u00e1n arany \u00e9kszerek \u2013 ker\u00fclnek el\u0151.
A h\u00e9t vez\u00e9r \u00faj hont foglal\u00f3 n\u00e9pe a 11. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n nem lakatlan ter\u00fcletre \u00e9rkezett.<\/p>\n
[\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n
A 6. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l itt \u00e9lt, kor\u00e1bban szint\u00e9n a keleti puszt\u00e1kr\u00f3l \u00e9rkezett avarok ut\u00f3dai k\u00f6z\u00e9 m\u00e1r t\u00f6bb nemzed\u00e9k \u00f3ta nagy sz\u00e1mban telepedtek az \u00e9szakr\u00f3l \u00e9rkezett szl\u00e1vok.<\/p>\n
V\u00e1rosunk neve a szl\u00e1v V\u00e1cl\u00e1v (Vencel) n\u00e9v r\u00f6vid\u00fclt, bec\u00e9zett V\u00e1c alakj\u00e1t \u0151rizte meg. A n\u00e9vad\u00f3 valamikor a XI. sz\u00e1zad k\u00f6zepe el\u0151tti \u00e9vtizedekben \u00e9lhetett, k\u00f6rnyezete t\u00f6bbnyire magyarul besz\u00e9lhetett, de bizonyosan haszn\u00e1lt egy\u00e9b szl\u00e1v neveket is.<\/p>\n
G\u00e9za fejedelem uralma idej\u00e9t\u0151l kezdve Esztergom, (Sz\u00e9kes)Feh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Buda k\u00f6rny\u00e9ke volt az orsz\u00e1g k\u00f6zpontja, sz\u00edve. A hagyom\u00e1ny szerint a Szent Istv\u00e1nhoz k\u00f6t\u00f6tt t\u00edz els\u0151 p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g k\u00f6z\u00e9 tartozik a v\u00e1ci is. Bizonyos, hogy viszonylag k\u00e9sei keletkez\u00e9s\u0171 ez az egyh\u00e1zmegye, a mai kutat\u00e1s vagy Szent Istv\u00e1n uralkod\u00e1s\u00e1nak utols\u00f3 \u00e9veire, vagy valamely ut\u00f3da idej\u00e9re, de mindenk\u00e9ppen az 1075. \u00e9v el\u00e9 teszi alap\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az esem\u00e9nyek ut\u00e1n sz\u00e1mos ember\u00f6lt\u0151vel, a 14. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n keletkezett K\u00e9pes Kr\u00f3nika szerz\u0151je \u2013 nyilv\u00e1n az \u00e1ltala ismert kor\u00e1bbi munk\u00e1k alapj\u00e1n \u2013 biztos volt benne, \u00e9s olvas\u00f3it is arr\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lta meggy\u0151zni, hogy a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get I. G\u00e9za kir\u00e1ly alap\u00edtotta 1074 ut\u00e1n. A v\u00e1ros hely\u00e9n v\u00e9lem\u00e9nye szerint nagy erd\u0151s\u00e9g volt akkoriban, ahol senki sem lakott, csak egy V\u00e1c nev\u0171 szent \u00e9let\u0171 remete, akir\u0151l k\u00e9s\u0151bb G\u00e9za herceg az \u00e1ltala alap\u00edtott v\u00e1rost elnevezte.<\/p>\n
[\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n
A v\u00e1ros m\u00e1r a 11. sz\u00e1zad elej\u00e9n jelent\u0151s telep\u00fcl\u00e9s lehetett, hiszen els\u0151 uralkod\u00f3ink egyh\u00e1zi k\u00f6zpontot helyeztek el itt. A remete legend\u00e1j\u00e1t c\u00e1folja az is, hogy a t\u00e1voli Yburg kolostor\u00e1nak \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben az 1074-es \u00e9vn\u00e9l szerepel helys\u00e9g\u00fcnk. A bizony\u00e1ra jelent\u0151s telep\u00fcl\u00e9st az \u00e9vk\u00f6nyv a n\u00e9met uralkod\u00f3 hadj\u00e1rata kapcs\u00e1n eml\u00edti \u2013 V\u00e1cig, azaz a Wazenburg-ig puszt\u00edtotta ekkor Henrik kir\u00e1ly Magyarorsz\u00e1got.<\/p>\n
A K\u00e9pes Kr\u00f3nik\u00e1ban az \u00dar 1077. \u00e9v\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyek k\u00f6zt olvashatjuk, hogy h\u00e1rom\u00e9vi uralkod\u00e1s ut\u00e1n hunyt el G\u00e9za, akit \u201eV\u00e1cott temettek el a Szent Sz\u0171z egyh\u00e1zban, melyet \u0151 \u00e9p\u00edtett.\u201d<\/em><\/p>\n A v\u00e1ci p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k a 12-13. sz\u00e1zadi iratokban egyre gyakrabban szerepeltek a t\u00f6bbi egyh\u00e1znaggyal egy\u00fctt, mint az orsz\u00e1g belpolitik\u00e1j\u00e1ban r\u00e9szt vev\u0151 szem\u00e9lyek. A v\u00e1rost a 12. sz\u00e1zadi arab geogr\u00e1fus is megeml\u00edti a jelent\u0151sebb magyar telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6zt. A fejl\u0151d\u0151 V\u00e1c sz\u00e1m\u00e1ra a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s hatalmas puszt\u00edt\u00e1st hozott.<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n Rogerius mester kort\u00e1rs le\u00edr\u00e1sa szerint az 1241. m\u00e1rcius 17-i vas\u00e1rnapon a tat\u00e1rok vadul r\u00e1t\u00e1madtak a v\u00e1rosra \u00e9s el is foglalt\u00e1k. A sz\u00e9kesegyh\u00e1z k\u00f6r\u00fcli meger\u0151s\u00edtett ter\u00fcletet \u00e9s az itt \u00e1ll\u00f3 k\u0151\u00e9p\u00fcleteket v\u00e9d\u0151k nem tudtak ellen\u00e1llni nekik, m\u00e9g ezen a napon elesett vagy fogs\u00e1gba ker\u00fclt minden kereszt\u00e9ny. A t\u00e1mad\u00f3k az egyh\u00e1z kincsest\u00e1r\u00e1t kirabolt\u00e1k, majd a V\u00e1cra gy\u0171lt egyszer\u0171 n\u00e9p nagy t\u00f6meg\u00e9t, a kanonokokat \u00e9s a nemesek csal\u00e1djait meg\u00e9gett\u00e9k \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy vagy t\u00f6bb \u00e9p\u00fcletbe, tal\u00e1n a sz\u00e9kesegyh\u00e1zba z\u00e1rva \u0151ket. A soha nem l\u00e1tott kegyetlens\u00e9g nyom\u00e1n a k\u00f6rny\u00e9k \u00e9letben maradt n\u00e9pe itt is az erd\u0151k menek\u00fclhetett.<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n Az egy\u00e9vnyi tat\u00e1r uralom 1242 tavasz\u00e1n \u00e9rt v\u00e9get. A v\u00e1ratlanul \u2013 foglyok ezreivel \u00e9s m\u00e9rhetetlen zs\u00e1km\u00e1nnyal \u2013 elvonul\u00f3 mongolok nyom\u00e1n IV. B\u00e9la \u00e9s el\u0151kel\u0151i elkezdt\u00e9k az orsz\u00e1g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak rem\u00e9nytelennek t\u0171n\u0151 feladat\u00e1t. Az orsz\u00e1g sz\u00e1mos telep\u00fcl\u00e9s\u00e9re n\u00e9met telepesek \u00e9rkeztek. Haz\u00e1jukb\u00f3l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9s, a term\u0151f\u00f6ldek sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge hajtotta el t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Egy kisebb h\u00e1nyaduk teli ersz\u00e9nnyel \u00e9rkezett, \u00e9s sokszor megtartva otthoni, n\u00e9metf\u00f6ldi kapcsolatait, tekint\u00e9lyes hasznot hoz\u00f3 \u00fczletel\u00e9sbe, t\u00e1vols\u00e1gi keresked\u00e9sbe kezdett.<\/p>\n A V\u00e1cra \u00e9rkezett vend\u00e9gek hozt\u00e1k l\u00e9tre az egyik elpusztult magyar v\u00e1rosr\u00e9sz hely\u00e9n a n\u00e9met v\u00e1rost a mai M\u00e1rcius 15. t\u00e9r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n Az elny\u00fajtott h\u00e1romsz\u00f6g alaprajz\u00fa f\u0151t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n, a kor\u00e1bbi templom hely\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a tat\u00e1rok \u00e1ltal elpuszt\u00edtott egyh\u00e1z p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra a k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00faj templomot, amelyet Szent Mih\u00e1ly arkangyal tisztelet\u00e9re szenteltek fel. A kor\u00e1bbi szok\u00e1st folytatva \u2013 \u00e9s az egyh\u00e1zi el\u0151\u00edr\u00e1sokat betartva \u2013 a temet\u0151 az egyh\u00e1z k\u00f6r\u00fcl helyezkedett el. E templomot el\u0151sz\u00f6r 1319-ben eml\u00edtik a szint\u00e9n a n\u00e9met v\u00e1rosban \u00e9p\u00edtett Szent Jakab \u00e1gostonos kolostor alap\u00edt\u00f3level\u00e9ben.<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_gallery gallery_ids=”2824,2831,2830,2826,2825,2829,2827,2823″ show_title_and_caption=”off” show_pagination=”off” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” background_color=”#ededed” hover_enabled=”0″ global_colors_info=”{}” custom_padding=”20px||0px||false|false” sticky_enabled=”0″ custom_margin=”||40px||false|false” custom_css_free_form=”selector .et_pb_gallery_item {|| margin-bottom: 20px !important;||}”][\/et_pb_gallery][et_pb_heading title=”1301-t\u0151l -1686-ig” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” title_level=”h3″ global_colors_info=”{}”][\/et_pb_heading][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z 1301. \u00e9vi kihal\u00e1sa ut\u00e1ni k\u00e9t \u00e9vtizedes belh\u00e1bor\u00fak lez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n t\u00f6bb, mint egy \u00e9vsz\u00e1zadnyi b\u00e9k\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s k\u00f6vetkezett. 1400 t\u00e1j\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel a v\u00e1ros k\u0151 v\u00e9d\u0151fala, melynek kapuit vaskos, massz\u00edv tornyok \u0151rizt\u00e9k. A helybeli, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben n\u00e9met lakoss\u00e1g legfontosabb tev\u00e9kenys\u00e9ge a sz\u0151l\u0151termel\u00e9s \u00e9s a borkereskedelem, valamint a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g volt. Zsigmond kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n a tr\u00f3nharcok kapcs\u00e1n a Felvid\u00e9kre beh\u00edvott huszit\u00e1k jelentettek komoly vesz\u00e9lyt k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnk\u00f6n. K\u00f6nnyen lehet, hogy a sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6ki palota k\u00f6r\u00fcl is ekkor \u00e9p\u00fclt ki a p\u00fcsp\u00f6ki v\u00e1r. Az bizonyos, hogy 1465-ben tal\u00e1lkozunk el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1ci v\u00e1rnagy eml\u00edt\u00e9s\u00e9vel. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly (1458-1490) uralkod\u00e1sa els\u0151 \u00e9veiben leverte a huszita rabl\u00f3kat, \u00edgy a kir\u00e1ly rokonak\u00e9nt 1474-ben a v\u00e1ci p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kbe ker\u00fclt B\u00e1thori Mikl\u00f3s \u2013 f\u0151papi teend\u0151i mellett \u2013 a b\u00e9k\u00e9s \u00e9p\u00edtkez\u00e9seknek szentelhette 32 \u00e9ves m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Hatalmas k\u00f6lts\u00e9ggel \u00e9p\u00edtette \u00e1t a palot\u00e1j\u00e1t \u00e9s a sz\u00e9kesegyh\u00e1zat. Ut\u00f3bbihoz egy saj\u00e1t k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edttetett, mely nyugv\u00f3helye is lett 1506-ban.<\/p>\n A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k m\u00e1r az 1526. \u00e9vi moh\u00e1csi csataveszt\u00e9s ut\u00e1n eljutottak k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnkre, de ekkor p\u00e1r h\u00e9t porty\u00e1z\u00e1s ut\u00e1n visszavonultak a D\u00e9lvid\u00e9kre. 1541-ben m\u00e1r megtartott\u00e1k az \u00fajra elfoglalt Bud\u00e1t. A h\u00f3dolts\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sek\u00e9nt 1543-ban elfoglalt\u00e1k a k\u00f6zeli v\u00e1rakat: Esztergomot, Visegr\u00e1dot, V\u00e1cot \u00e9s N\u00f3gr\u00e1dot. V\u00e1c ezut\u00e1n \u00e9vtizedeken \u00e1t a t\u00f6r\u00f6k v\u00e9gv\u00e1ri rendszer r\u00e9sze volt. A 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n indul\u00f3 tizen\u00f6t \u00e9ves h\u00e1bor\u00faban sz\u00e1mos alkalommal gazd\u00e1t cser\u00e9lt.<\/p>\n 1629-t\u0151l ism\u00e9t hossz\u00fa id\u0151re, 1685-ig, a felszabad\u00edt\u00f3 h\u00e1bor\u00faig mohamed\u00e1n k\u00e9zen volt. A t\u00f6r\u00f6k v\u00e1rosunkban nemigen \u00e9p\u00edtkezett, ez legal\u00e1bbis nem volt jellemz\u0151 r\u00e1juk. A v\u00e1rban viszont saj\u00e1t v\u00e9delm\u00fck \u00e9rdek\u00e9ben jelent\u0151s er\u0151d\u00edt\u00e9seket v\u00e9geztek. A 17. sz\u00e1zadi uralmuk alatt a v\u00e1rban \u00e1llt sz\u00e9kesegyh\u00e1zat is lebontott\u00e1k, hogy a k\u00f6veib\u0151l \u00faj, er\u0151s fal\u00fa b\u00e1sty\u00e1kat emeljenek. Mindennapi \u00e9let\u00fck eml\u00e9kei azonban el\u0151ker\u00fcltek az \u00e1sat\u00e1sok nyom\u00e1n.<\/p>\n A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a kereszt\u00e9ny lakoss\u00e1got a v\u00e1r k\u00f6zel\u00e9b\u0151l a mai M\u00e1rcius 15. t\u00e9rre telep\u00edtett\u00e9k \u00e1t, hogy az er\u0151d k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n csak saj\u00e1t katon\u00e1ik \u00e9s csal\u00e1djuk tart\u00f3zkodjon. Az \u0151slakoss\u00e1g nagy r\u00e9sze V\u00e1con maradt, hiszen az \u00e1tlagemberek m\u00e1s orsz\u00e1gr\u00e9szekben nemigen rendelkeztek f\u00f6lddel, ami akkort\u00e1jt a meg\u00e9lhet\u00e9s legfontosabb alapja volt. A helyiek kitart\u00e1sa ellen\u00e9re a sok ostrom alatt a lakoss\u00e1g a 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re er\u0151sen megfogyatkozott.<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_gallery gallery_ids=”2870,2871,2872,2873,2874,2875,2876″ show_title_and_caption=”off” show_pagination=”off” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” background_color=”#ededed” custom_padding=”10px|10px|10px|10px|false|false” hover_enabled=”0″ global_colors_info=”{}” custom_css_free_form=”selector .et_pb_gallery_item {|| margin-bottom: 20px !important;||}” sticky_enabled=”0″][\/et_pb_gallery][et_pb_heading title=”1686-t\u00f3l 1800-ig” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” title_level=”h3″ global_colors_info=”{}”][\/et_pb_heading][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n A t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a hajdan vir\u00e1gz\u00f3 V\u00e1c romokban hevert. A kort\u00e1rs B\u00e9l M\u00e1ty\u00e1s<\/strong> 1686-ban szomor\u00fa k\u00e9pet festett a v\u00e1rosr\u00f3l:<\/p>\n „Buda elfoglal\u00e1sa ut\u00e1n v\u00e9gk\u00e9ppen a mi hatalmunkban maradt V\u00e1c, vagyis ink\u00e1bb az igazs\u00e1gnak megfelel\u0151en V\u00e1c nyomai, mert a v\u00e1rb\u00f3l bizony az itt-ott kid\u00f6nt\u00f6tt falakon k\u00edv\u00fcl semmi sem volt l\u00e1that\u00f3, az oly sok t\u0171zv\u00e9sz \u00e1ltal puszt\u00edtott v\u00e1rosban pedig alig volt n\u00e9h\u00e1ny kunyh\u00f3, az is csak heveny\u00e9szetten \u00f6sszer\u00f3va. Az \u00e1rok k\u00f6r\u00fcl futott a s\u00e1nc, t\u00f6lgyf\u00e1b\u00f3l szerkesztve, de az is lerombolt \u00e1llapotban. S\u0151t, a kapuk szakadozott bolt\u00edvei is alig \u0151riztek meg valamit a r\u00e9gi erej\u00fckb\u0151l. Az utc\u00e1k, amelyek k\u00f6z\u00fcl a nagyobbak a nyugat-keleti ir\u00e1nyban h\u00faz\u00f3dtak, szennyel, piszokkal megrakottan romokkal voltak eltorlaszolva. A nagyszer\u0171 templom\u00e9p\u00fcleteket a v\u00e1r er\u0151s\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1ra alapjaib\u00f3l ki\u00e1st\u00e1k, s m\u00e9g a nyomuk is elveszett.<\/em> Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u0151 munk\u00e1t a R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc esem\u00e9nyei akasztott\u00e1k meg. A v\u00e1ros t\u00f6bbsz\u00f6r cser\u00e9lt gazd\u00e1t, s a cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1mad\u00e1sok, majd az 1709-es t\u0171zv\u00e9sz k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00fajb\u00f3l romba d\u0151lt. Csak a Duna-parton \u00e1ll\u00f3 Hegyes torony maradt meg a k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rosfalb\u00f3l. A k\u00f6rny\u00e9k: a Nasz\u00e1l, Gyada \u00e9s Katalina erdejei adtak otthont a menek\u00fcl\u0151knek. A v\u00e1rosban a temetetlen holttestek miatt pestisj\u00e1rv\u00e1ny t\u00f6rt ki. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9st el\u00f6lr\u0151l kellett kezdeni.<\/p>\n A v\u00e1ros ben\u00e9pes\u00fcl\u00e9se r\u00e9szben a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k szervezett telep\u00edt\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak, r\u00e9szben a spont\u00e1n bek\u00f6lt\u00f6z\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kv\u00e1ros \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a gazdas\u00e1g talpra \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lul kit\u0171z\u0151 p\u00fcsp\u00f6k-f\u00f6ldesurak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kedvezm\u00e9nyekkel – h\u00e1z, ill. h\u00e1zhely \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151anyag, ad\u00f3kedvezm\u00e9nyek – igyekeztek idecsalogatni a hazai \u00e9s f\u0151k\u00e9nt a k\u00fclf\u00f6ldi telepeseket.<\/p>\n A lakoss\u00e1g sz\u00e1ma 1715 \u00e9s 1784 k\u00f6z\u00f6tt csaknem megt\u00edzszerez\u0151d\u00f6tt: 960-r\u00f3l 8334-re n\u0151tt. A v\u00e1rosban otthonra lelt betelep\u00fcl\u0151k z\u00f6me n\u00e9met nyelvter\u00fcletr\u0151l \u00e9rkezett, de tal\u00e1lhatunk k\u00f6z\u00f6tt\u00fck cseheket, morv\u00e1kat, szlov\u00e1kokat, szerbeket, horv\u00e1tokat, s\u0151t franci\u00e1kat \u00e9s olaszokat is. A megm\u0171velt ter\u00fcletek – p\u00e1rhuzamosan a lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel – gyarapodtak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a sz\u0151l\u0151vel be\u00fcltetett ter\u00fcletek nagys\u00e1ga n\u0151tt ugr\u00e1sszer\u0171en. A c\u00e9hek \u00fajj\u00e1szervez\u00e9se a beteleped\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan indult meg. A legt\u00f6bb k\u00e9zm\u0171iparost a csizmadia, a szab\u00f3 \u00e9s a moln\u00e1rok c\u00e9heiben tal\u00e1ljuk.<\/p>\n A v\u00e1ci nyomda – amelyet 1770 k\u00f6r\u00fcl Ambr\u00f3 Ferenc Ign\u00e1c<\/strong> alap\u00edtott – jelentette meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Ur\u00e1ni\u00e1t, az els\u0151 magyar nyelv\u0171 sz\u00e9pirodalmi foly\u00f3iratot. Ambr\u00f3 hal\u00e1la ut\u00e1n M\u00e1ramarosi Gottlieb Antal<\/strong> vette \u00e1t a nyomda vezet\u00e9s\u00e9t. V\u00e1c Buda \u00e9s Pest ut\u00e1n a megye legiparosodottabb v\u00e1rosa volt.<\/p>\n A v\u00e1rosban megtelep\u00fcl\u0151 rendek feladata a hit\u00e9let er\u0151s\u00edt\u00e9se, \u00e9s az oktat\u00e1s volt. Dvornikovich Mih\u00e1ly<\/strong> p\u00fcsp\u00f6k 1699-ben telep\u00edtette be a v\u00e1rosba a domonkosokat. 1715-ben kezdt\u00e9k meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket a v\u00e1rosban a piarist\u00e1k, n\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig a ferencesek. Gy\u00f3gy\u00edt\u00f3i feladatokkal \u00e9rkezett 1763-ban V\u00e1cra az irgalmasok rendje. K\u00f3rod\u00e1t \u00e9s gy\u00f3gyszert\u00e1rat is tartottak fenn.<\/p>\n A v\u00e1ros ter\u00fcleti n\u00f6veked\u00e9se, a v\u00e1rosszerkezet alakul\u00e1sa nyomon k\u00f6vethet\u0151. 1711-ben \u00e9rkezett sz\u00e9kv\u00e1ros\u00e1ba Kollonits Zsigmond<\/strong> p\u00fcsp\u00f6k. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s a rekatoliz\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. F\u00f6ldes\u00fari hatalm\u00e1n\u00e1l fogva 1712-ben megtiltotta a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kv\u00e1rosban a nem katolikusok szabad vall\u00e1sgyakorlat\u00e1t. A reform\u00e1tusok ez\u00e9rt a v\u00e1rost\u00f3l \u00e9szakra fekv\u0151 ter\u00fcletre k\u00f6lt\u00f6ztek, ahol Kisv\u00e1c n\u00e9ven jobb\u00e1gyfalut alap\u00edtottak. Althann Mih\u00e1ly Frigyes<\/strong> p\u00fcsp\u00f6k (1718 – 1734) beiktat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en elk\u00e9sz\u00edttette V\u00e1c r\u00e9szletes t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t \u00e9s telekk\u00f6nyv\u00e9t.<\/p>\n A v\u00e1rost k\u00f6r\u00fcl\u00e1rkolt\u00e1k, \u00e9s h\u00e1rom v\u00e1roskaput \u00e1ll\u00edtottak. A t\u00e9rk\u00e9pen az \u00e1rokvonalon k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 a Tab\u00e1n v\u00e1rosr\u00e9sz. A belv\u00e1rost k\u00e9t v\u00e1rosr\u00e9sz alkotta: a fels\u0151v\u00e1ros (az egykori „N\u00e9met v\u00e1ros”) valamint az als\u00f3v\u00e1ros (az egykori „Magyar v\u00e1ros”). A belv\u00e1rost d\u00e9lr\u0151l a v\u00e1r hat\u00e1rolta. Az 1731-es t\u0171zv\u00e9szt k\u00f6vet\u0151en – melyben a 229 h\u00e1zb\u00f3l 198 le\u00e9gett – kezd\u0151dtek meg a nagy p\u00fcsp\u00f6ki \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek. A t\u0171zk\u00e1rosultaknak elengedte az \u00e9vi ad\u00f3t, \u00e9p\u00edt\u0151anyagot osztott sz\u00e9t, s felt\u00e9tele csup\u00e1n az volt, hogy az \u00e1ltala kiadott szab\u00e1lyrendelet betart\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fcljenek a h\u00e1zak. M\u00e9g 1712-ben Kollonits<\/strong> p\u00fcsp\u00f6k megegyezett a K\u00e1ptalannal a birtokfeloszt\u00e1sban, s V\u00e1c f\u00f6ldes\u00fari j\u00f6vedelmeinek 1\/8 r\u00e9sz\u00e9t engedte \u00e1t a sz\u00e1mukra. 1742-ben perre ker\u00fclt sor a K\u00e1ptalan \u00e9s a P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, mivel az uradalom nem fizette ki a k\u00e1ptalannak j\u00e1r\u00f3 j\u00f6vedelmeket. A per a v\u00e1ros t\u00e9nyleges feloszt\u00e1s\u00e1val fejez\u0151d\u00f6tt be. A K\u00e1ptalan az elmaradt \u00f6sszeg fej\u00e9ben megkapta a v\u00e1ros \u00e9s hat\u00e1ra 1\/8-ad r\u00e9sz\u00e9t. Ett\u0151l kezdve K\u00e1ptalan-V\u00e1c k\u00fcl\u00f6n k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9get alkotott, k\u00fcl\u00f6n tan\u00e1ccsal, pecs\u00e9ttel, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 c\u00e9hszervezetekkel. V\u00e1c ikerv\u00e1ros lett, s a k\u00e9t mez\u0151v\u00e1ros – K\u00e1ptalan-V\u00e1c \u00e9s P\u00fcsp\u00f6k-V\u00e1c – csak a k\u00f6z\u00f6s \u00fcgyeket t\u00e1rgyalva alkotott k\u00f6z\u00f6s bizotts\u00e1got. 1769-ben Migazzi Krist\u00f3f<\/strong> p\u00fcsp\u00f6k Kisv\u00e1cot P\u00fcsp\u00f6k-V\u00e1choz csatolta.<\/p>\n Az 1731-es nagy t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1ni p\u00fcsp\u00f6ki \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek eredm\u00e9nye a ma is megcsod\u00e1lhat\u00f3 barokk v\u00e1rosk\u00e9p.<\/p>\n Az Althann-f\u00e9le p\u00fcsp\u00f6ki palota a mai Siketn\u00e9ma Int\u00e9zet hely\u00e9n \u00e1llt. A v\u00e1roskapun k\u00edv\u00fcl \u00e9p\u00fclt fel a „v\u00f6r\u00f6sh\u00e1z”, az uradalom gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fclete, mely nev\u00e9t a N\u00e1polyb\u00f3l \u00e9rkezett \u00e9p\u00edt\u0151k \u00e1ltal haszn\u00e1lt rik\u00edt\u00f3 v\u00f6r\u00f6s sz\u00edn\u00e9r\u0151l kapta. Ekkor kezdt\u00e9k meg a mai v\u00e1rosh\u00e1za \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t is. Az 1740-41-ben puszt\u00edt\u00f3 pestis ut\u00e1n – a tov\u00e1bbi j\u00e1rv\u00e1nyok elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett – emelt\u00e9k a Szenth\u00e1roms\u00e1g szobrot, \u00e9s az akkor m\u00e9g a v\u00e1ros hat\u00e1r\u00e1ban \u00e1ll\u00f3, a pestises temet\u0151 melletti Szent R\u00f3kus k\u00e1poln\u00e1t. 1745-ben szentelt\u00e9k fel a piarist\u00e1k templom\u00e1t. 1755-re k\u00e9sz\u00fclt el a domonkos rend temploma, melyet a v\u00e1ciak a „Feh\u00e9rek templom\u00e1”-nak neveznek. Eszterh\u00e1zy K\u00e1roly<\/strong> p\u00fcsp\u00f6k lebontatta a f\u0151t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Szent Mih\u00e1ly templomot, kialak\u00edtva a t\u00e9r mai form\u00e1j\u00e1t. 1759-ben k\u00e9sz\u00fclt el a Gomb\u00e1s patakon \u00e1t\u00edvel\u0151 „k\u0151szentes h\u00edd”. A p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kv\u00e1ros vir\u00e1gkor\u00e1t Migazzi Krist\u00f3f p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9ge idej\u00e9n (1756 – 57, 1762 – 1786) \u00e9lte.<\/p>\n A v\u00e1ros legjelent\u0151sebb m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fclete a klasszicista elemekkel kevert k\u00e9s\u0151barokk st\u00edlus\u00fa Sz\u00e9kesegyh\u00e1z, amely 1761 – 1777 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel. Migazzi<\/strong> – mivel t\u00fal k\u00f6lts\u00e9gesnek tal\u00e1lta a kor\u00e1bbi Pilgram-f\u00e9le terveket, Isidore Canevaleval<\/strong> \u00fajat terveztetett. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val Oswald G\u00e1sp\u00e1r<\/strong> uradalmi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti fel\u00fcgyel\u0151t b\u00edzta meg. 1764-ben M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t<\/strong> l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl a p\u00fcsp\u00f6k – \u00e9s a v\u00e1ros. F\u00e9l \u00e9v alatt k\u00e9sz\u00fclt el a Diadal\u00edv, mely orsz\u00e1gosan is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u0171eml\u00e9k\u00fcnk. Terveit szint\u00e9n Canevale<\/strong> k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n Az uralkod\u00f3 \u00e9rkez\u00e9s\u00e9re m\u00e1r befejezt\u00e9k a v\u00e1rosh\u00e1za \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t is. 1766-ban fejez\u0151d\u00f6tt be a ferencesek templom\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9se. A ferencesek – p\u00fcsp\u00f6ki enged\u00e9llyel – a r\u00e9gi v\u00e1r k\u00f6veit is felhaszn\u00e1lt\u00e1k az \u00e9p\u00edt\u00e9shez. 1772-ben k\u00e9sz\u00fclt el az \u00faj p\u00fcsp\u00f6ki palota \u00e9p\u00fclete. Migazzi<\/strong> \u00e9p\u00edtkez\u00e9seivel sz\u00e9kv\u00e1ros\u00e1t m\u00e9lt\u00f3v\u00e1 tette az uralkod\u00f3 l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak fogad\u00e1s\u00e1ra. A v\u00e1ros 18. sz\u00e1zadi fejl\u0151d\u00e9se p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171: romokban hever\u0151 telep\u00fcl\u00e9sb\u0151l vir\u00e1gz\u00f3 gazdas\u00e1gi-kultur\u00e1lis<\/p>\n [\/et_pb_text][et_pb_gallery gallery_ids=”2878,2879,2880,2881,2882,2883,2884,2885,2886,2887,2888″ show_title_and_caption=”off” show_pagination=”off” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” background_color=”#ededed” min_height=”203.4px” custom_padding=”10px|10px|0px|10px|false|false” hover_enabled=”0″ global_colors_info=”{}” custom_css_free_form=”selector .et_pb_gallery_item {|| margin-bottom: 20px !important;||}” sticky_enabled=”0″][\/et_pb_gallery][et_pb_heading title=”V\u00e1c a 19. sz\u00e1zadban” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” title_level=”h3″ global_colors_info=”{}”][\/et_pb_heading][et_pb_text _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”]<\/p>\n 1818-ban, a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9nyben Nagy Imre<\/strong> \u00edgy mutatta be V\u00e1cot: A v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9se a 19. sz\u00e1zadban lelassult. Ennek oka egyr\u00e9szt saj\u00e1tos jogi helyzet\u00e9ben, m\u00e1sr\u00e9szt Buda, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Pest ugr\u00e1sszer\u0171 gazdas\u00e1gi \u00e9s demogr\u00e1fiai fejel\u0151d\u00e9s\u00e9ben kereshet\u0151. V\u00e1c ekkor mez\u0151v\u00e1ros, p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely \u00e9s ikerv\u00e1ros is egyszerre. P\u00fcsp\u00f6k-V\u00e1c f\u00f6ldesura a mindenkori p\u00fcsp\u00f6k, K\u00e1ptalan-V\u00e1c\u00e9 pedig a k\u00e1ptalan volt. Sem az egyes\u00fcl\u00e9st, sem a szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 v\u00e1l\u00e1st nem tudt\u00e1k kiv\u00edvni. Igaz ugyan, hogy a mez\u0151v\u00e1rosokn\u00e1l jobb helyzetben volt a mag\u00e1nf\u00f6ldes\u00fari v\u00e1rosnak is tekinthet\u0151 p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely, s bels\u0151 k\u00f6zigazgat\u00e1sa sokban hasonl\u00edtott a szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosok\u00e9ra, az uradalomt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s s\u00falyos terheket is jelentett a v\u00e1ros sz\u00e1m\u00e1ra. Lak\u00f3i, b\u00e1r magukat \u201ev\u00e1ci polg\u00e1rok\u201d-nak tartott\u00e1k, jogilag jobb\u00e1gyoknak tekinthet\u0151ek. A v\u00e1ciak mez\u0151gazdas\u00e1ggal \u2013 f\u0151k\u00e9nt sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9ssel -, k\u00e9zm\u0171iparral \u00e9s kereskedelemmel foglalkoztak.<\/p>\n Az 1828-as \u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint a v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zel 20%-a foglakozott k\u00e9zm\u0171vesiparral, ami megfelel a legiparosodottabb mez\u0151v\u00e1rosok adatainak. Igaz ugyan, hogy a mesterek jelent\u0151s r\u00e9sze csup\u00e1n id\u00e9ny jelleggel \u0171zte az ipar\u00e1t, s j\u00f6vedelm\u00e9t a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9ssel eg\u00e9sz\u00edtette ki. A szab\u00f3k, csizmadi\u00e1k, varg\u00e1k mellett a moln\u00e1rok voltak a legsz\u00e1mosabban. A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben V\u00e1cott \u00f6sszesen 34 haj\u00f3malom dolgozott. A gabona \u0151rl\u00e9s\u00e9re a Duna sodr\u00e1s\u00e1nak erej\u00e9t haszn\u00e1lt\u00e1k. Az orrt\u0151k\u00e9ket gyakran mesteri fokon, farag\u00e1ssal d\u00edsz\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n V\u00e1c a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a k\u00f6zepes piack\u00f6rzetet ell\u00e1t\u00f3 mez\u0151v\u00e1rosok k\u00f6z\u00e9 tartozott. A n\u00e9gy \u00e9vszakra elosztva n\u00e9gy orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rt tartottak a v\u00e1rosban: Vir\u00e1gvas\u00e1rnapon, Sarl\u00f3s boldogasszony napj\u00e1n, Szent G\u00e1lkor \u00e9s Szent Tam\u00e1skor. A v\u00e1s\u00e1rok jelent\u0151s\u00e9ge Pest k\u00f6zponti gazdas\u00e1gi szerep\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel ar\u00e1nyosan cs\u00f6kkent. A helyi kereskedelemben a hetipiac j\u00e1tszotta a legnagyobb szerepet. Kedden \u00e9s p\u00e9nteken megtelt a Piac t\u00e9r \u00e1rusokkal. A messzir\u0151l \u00e9rkez\u0151k a f\u0151t\u00e9ren l\u00e9v\u0151 Curia vend\u00e9gfogad\u00f3ban sz\u00e1llhattak meg, de megtelt ilyenkor az \u201eArany szarvas\u201d, az \u201eArany csillag\u201d, az \u201eArany hord\u00f3\u201d \u00e9s a \u201eFeh\u00e9r haj\u00f3\u201d fogad\u00f3 is. A v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a k\u00f6zleked\u00e9s. A g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s 1817-ben indult meg, de a rendszeres j\u00e1ratok hetente csak 1829-t\u0151l k\u00f6t\u00f6ttek ki V\u00e1con.<\/p>\n A helyi \u00e1rusok B\u00e9cs \u00e9s Pest fel\u00e9 sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k term\u00e9nyeiket, els\u0151sorban az igen finom csemegesz\u0151l\u0151t. Az els\u0151 vas\u00fatvonal megnyit\u00e1s\u00e1ra 1846. j\u00falius 15-\u00e9n ker\u00fclt sor. A h\u00e1rom kocsib\u00f3l \u00e1ll\u00f3 szerelv\u00e9nyen utazott Istv\u00e1n f\u0151herceg n\u00e1dor<\/strong>, Kossuth Lajos<\/strong> \u00e9s Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n<\/strong> is. A V\u00e1cra \u00e9rkez\u0151ket az \u00fcnnep\u00e9lyes fogadtat\u00e1s mellett egy sajn\u00e1latos esem\u00e9ny is v\u00e1rta: a Tab\u00e1nban t\u0171z \u00fct\u00f6tt ki. A t\u0171z olt\u00e1s\u00e1ban a vas\u00faton \u00e9rkez\u0151k is seg\u00edtettek. A vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st a v\u00e1roson k\u00edv\u00fcl, az als\u00f3v\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1hoz tartoz\u00f3 kert ter\u00fclet\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A vas\u00fat \u201eler\u00f6vid\u00edtette\u201d a t\u00e1vols\u00e1got a f\u0151v\u00e1ros \u00e9s V\u00e1c k\u00f6z\u00f6tt, tov\u00e1bb gyeng\u00edtve a p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely piack\u00f6zponti szerep\u00e9t.<\/p>\n A vas\u00fat j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a 1848. m\u00e1rcius 15-\u00e9n kirobbant forradalom h\u00edre m\u00e9g aznap d\u00e9lut\u00e1n el\u00e9rkezett V\u00e1cra. Az 5 \u00f3r\u00e1s vonattal \u00e9rkez\u0151 szemtan\u00fa mag\u00e1val hozta Pet\u0151fi Nemzeti dal\u00e1nak egy frissen kinyomtatott p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t, s a f\u0151t\u00e9r \u00e9s a S\u00e1ros utca sark\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Steinhauser-f\u00e9le k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban \u2013 amelyet egyszer\u0171en csak F\u00fcst\u00f6s-nek h\u00edvtak \u2013 azon meleg\u00e9ben el is szavalta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. M\u00e1snap m\u00e1r a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n is nemzeti sz\u00edn\u0171 lobog\u00f3t f\u00fajt a tavaszi sz\u00e9l. 1848 nyar\u00e1n orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1sokat tartottak. A v\u00e1ci ker\u00fcletben egy r\u00e9gi v\u00e1ci csal\u00e1d sarja, Hajnik P\u00e1l<\/strong> a szabadelv\u0171 p\u00e1rt jel\u00f6ltje gy\u0151z\u00f6tt. Szeptemberben a v\u00e1ros a Dun\u00e1n inneni ker\u00fclet \u00f6nk\u00e9ntes nemzet\u0151reinek gy\u00fclekez\u0151helye lett.<\/p>\n \u0150sszel \u00e9rkeztek az els\u0151 sebes\u00fcltsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 kocsik a v\u00e1rosba. K\u00f3rh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k a papn\u00f6veld\u00e9t, a ferencesek z\u00e1rd\u00e1j\u00e1t \u00e9s az elaggott papok otthon\u00e1t. A szorosan vett katonai esem\u00e9nyek 1848 december\u00e9ben \u00e9rt\u00e9k el a v\u00e1rost. G\u00f6rgei<\/strong> a janu\u00e1r 5-i v\u00e1ci proklam\u00e1ci\u00f3ja ut\u00e1n elhagyta V\u00e1cot. Az osztr\u00e1k megsz\u00e1ll\u00f3k el\u0151l sokan a k\u00f6rny\u00e9kbeli sz\u0151l\u0151kbe menek\u00fcltek. Damjanich<\/strong> hadtest\u00e9nek \u00e1prilis 10-i t\u00e1mad\u00e1sa meglepet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rte megsz\u00e1ll\u00f3kat. A Gomb\u00e1s-patakn\u00e1l zajl\u00f3 csata \u2013 melyben G\u00f6tz<\/strong> t\u00e1bornok is elesett \u2013 kiindul\u00f3pontja lett a k\u00e9s\u0151bbi sikeres katonai esem\u00e9nyeknek.<\/p>\n M\u00e1jus 17-\u00e9n a sz\u00e9kesegyh\u00e1zban kihirdett\u00e9k a F\u00fcggetlens\u00e9gi nyilatkozatot. Az orosz inv\u00e1zi\u00f3 megindul\u00e1s\u00e1val a v\u00e1ros ism\u00e9t strat\u00e9giai szerepet j\u00e1tszott. A j\u00falius 15-i v\u00e1ci csata volt a szabads\u00e1gharc utols\u00f3 sikeres \u00fctk\u00f6zete. Miut\u00e1n a magyar csapatok elvonultak, Paszkievics<\/strong> t\u00e1bornagy hadteste \u00e9l\u00e9n bevonult V\u00e1cra.<\/p>\n A v\u00e1rost a teljes pusztul\u00e1st\u00f3l Zichy Hippolyt<\/strong> als\u00f3v\u00e1rosi pl\u00e9b\u00e1nos mentette meg: felgy\u00fajt\u00e1s \u00e9s \u00f6ld\u00f6kl\u00e9s helyett az orosz sereg csup\u00e1n \u201ekifosztotta\u201d a helyb\u00e9lieket.<\/p>\n A szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t sz\u00f6rny\u0171 megtorl\u00e1s k\u00f6vette: hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9s, fogs\u00e1g \u00e9s k\u00e9nyszersoroz\u00e1s. A v\u00e1ros vezet\u0151it elbocs\u00e1tott\u00e1k hivatalukb\u00f3l. A f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttek k\u00f6z\u00fcl sokan \u2013 Landerer, Degr\u00e9 Alajos<\/strong>\u2026 – tal\u00e1ltak otthonra V\u00e1cott. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 politikai enyh\u00fcl\u00e9s a nemzeti \u00e9rzelmek b\u00e1trabb kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1t is lehet\u0151v\u00e9 tette. A szabads\u00e1gharc eml\u00e9k\u00e9re itt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az els\u0151 eml\u00e9km\u0171vet, melyre a sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben l\u00e9v\u0151 Kossuth is k\u00fcld\u00f6tt p\u00e9nzadom\u00e1nyt. Az \u00fcnnep\u00e9lyes felavat\u00e1sra 1868. j\u00falius 19-\u00e9n ker\u00fclt sor.<\/p>\n A 1850-es \u00e9vek derek\u00e1n a v\u00e1rosegyes\u00edt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se \u00fajb\u00f3l napirendre ker\u00fclt. A jobb gazdas\u00e1gi helyzetben l\u00e9v\u0151 K\u00e1ptalan-V\u00e1c ellenkez\u00e9s\u00e9nek dac\u00e1ra 1859. m\u00e1jus 1-\u00e9n, az egyes\u00edt\u00e9st j\u00f3v\u00e1hagy\u00f3 2922\/1859. sz. megyehat\u00f3s\u00e1gi rendelet nyom\u00e1n sz\u00fcletett meg V\u00e1c. A v\u00e1ros k\u00f6zjogi helyzet\u00e9t az 1871:18. tc. alapj\u00e1n rendezt\u00e9k. 1872-ben az imm\u00e1r egyes\u00edtett V\u00e1c mez\u0151v\u00e1rosb\u00f3l rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ross\u00e1 alakult \u00e1t.<\/p>\n A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00e9g nem hozott fellend\u00fcl\u00e9st. A rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros kiad\u00e1sai rendre jelent\u0151sen meghaladt\u00e1k a bev\u00e9teleket, a k\u00f6zbiztons\u00e1g gyakorlatilag megsz\u0171nt. Az \u00e1ldatlan k\u00f6z\u00e1llapotok megjav\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 igyekezetek – dr. Freysinger Lajos<\/strong> k\u00f6zjegyz\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – a ’80-as \u00e9vek elej\u00e9re vezettek eredm\u00e9nyre.<\/p>\n A fejl\u0151d\u00e9s lend\u00fclete azonban egy sajn\u00e1latos esem\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra megtorpant. Az 1880-as \u00e9vekben a filox\u00e9raj\u00e1rv\u00e1ny k\u00f6vetkezt\u00e9ben a sz\u0151l\u0151ter\u00fcletek k\u00e9tharmada kipusztult, s ennek nemcsak s\u00falyos gazdas\u00e1gi, de t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is voltak. A sz\u0151l\u0151termel\u0151k – f\u0151k\u00e9nt a kev\u00e9sb\u00e9 mobil kisgazdas\u00e1gok – t\u00f6nkrementek. M\u00edg a filox\u00e9rapuszt\u00edt\u00e1s el\u0151tt a lakoss\u00e1g t\u00f6bb, mint 60%-a a mez\u0151gazdas\u00e1gb\u00f3l \u00e9lt, addig a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra ez az ar\u00e1ny csaknem 24%-ra cs\u00f6kkent.<\/p>\n A munkan\u00e9lk\u00fcliek sem a mez\u0151gazdas\u00e1gban, sem a k\u00e9zm\u0171iparban nem tal\u00e1ltak munk\u00e1t. A munkaer\u0151-felesleget legink\u00e1bb az iparv\u00e1llalatok sz\u00edvhatt\u00e1k volna fel, de amint azt a helyi sajt\u00f3ban is panaszolt\u00e1k „…gy\u00e1runk egy sincs, mely n\u00e9mileg k\u00e1rp\u00f3toln\u00e1 a munk\u00e1shi\u00e1nyt. A szeg\u00e9ny embernek itt vid\u00e9ken nem akad \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n semmi eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 keresetforr\u00e1sa.”<\/em> Az 1880-as \u00e9vekben a v\u00e1rosban m\u0171k\u00f6d\u0151 gy\u00e1rakban \u00f6sszesen kb. 170-180 munk\u00e1s dolgozott. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a legjelent\u0151sebb a Reitter-f\u00e9le kocsigy\u00e1r volt, amely Reitter Istv\u00e1n vezet\u00e9se alatt a ’90-es \u00e9vekre a v\u00e1ros egyik legmodernebb gy\u00e1r\u00e1v\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t. A sz\u00e1mtalan kit\u00fcntet\u0151 c\u00edmet elnyert Reitter-kocsik h\u00edre a Monarchia hat\u00e1rain is t\u00fal sz\u00e1rnyalt.<\/p>\n A v\u00e1ros vezet\u00e9se nagyar\u00e1ny\u00fa iparos\u00edt\u00e1ssal igyekezett megoldani a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g okozta probl\u00e9m\u00e1kat. A v\u00e1ros kereskedelmi szerep\u00e9t elsorvaszt\u00f3 f\u00f6ldrajzi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dtek. A gy\u00e1ralap\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l nagyon kedvez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6zels\u00e9ge, s a j\u00f3 k\u00f6zleked\u00e9si felt\u00e9telek. A v\u00e1rosi tan\u00e1cs, hasonl\u00f3an az orsz\u00e1gos tendenci\u00e1khoz, \/p\u00f3t\/ad\u00f3kedvezm\u00e9nyt, ingyen telket, ingyen \u00e9p\u00edt\u0151anyagot aj\u00e1nlott az ide telep\u00fclni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 gy\u00e1raknak. A nagyar\u00e1ny\u00fa iparos\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben az iparban \u00e9s a kereskedelemben foglalkoztatottak sz\u00e1ma megn\u0151tt. Az 1891-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint a lakoss\u00e1g 18,08%-a tal\u00e1lt munk\u00e1t az iparban \u00e9s a kereskedelemben. Ez az\u00e9rt is figyelemre m\u00e9lt\u00f3, mert ebben az id\u0151ben a rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1rosok eset\u00e9ben ez az ar\u00e1ny 14,6% volt.<\/p>\n M\u00edg az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 iparosok sz\u00e1ma az 1870-es \u00e9vek elej\u00e9n meghaladta a gy\u00e1rakban dolgoz\u00f3k\u00e9t, s a kisipari jelleg volt a d\u00f6nt\u0151, addig a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra ez megv\u00e1ltozott. A kisiparban foglalkoztatottak sz\u00e1ma alul maradt a gy\u00e1rakban dolgoz\u00f3k\u00e9n\u00e1l. A kisipar jellege is megv\u00e1ltozott: eltol\u00f3dott a szolg\u00e1ltat\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1ba. N\u00e9h\u00e1ny ipar\u00e1g menthetetlen\u00fcl hal\u00e1lra volt \u00edt\u00e9lve.<\/p>\n A gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan a n\u00e9pess\u00e9g is n\u0151tt. A l\u00e9leksz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9se a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9nek kiterjeszt\u00e9s\u00e9t, a be\u00e9p\u00edtett ter\u00fcletek megn\u00f6veked\u00e9s\u00e9t vonta maga ut\u00e1n. Ekkor kezdt\u00e9k parcell\u00e1zni De\u00e1kv\u00e1rt. A v\u00e1rosk\u00e9p is \u00e1talakul\u00f3ban volt. A v\u00e1ltoz\u00f3 ig\u00e9nyekhez igazod\u00f3 \u00faj \/k\u00f6z\/\u00e9p\u00fcleteket – vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s, iskol\u00e1k, p\u00e9nzint\u00e9zeti sz\u00e9kh\u00e1z – emeltek, s b\u0151v\u00edtett\u00e9k a barokk v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t. A f\u0151t\u00e9r \u00e9p\u00fcleteinek f\u00f6ldszintj\u00e9n, emelet\u00e9n, s\u0151t sok esetben udvari lak\u00e1saiban is boltok ny\u00edltak, hasonl\u00f3an az egyre forgalmasabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3, a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st a f\u0151t\u00e9rrel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 Sz\u00e9chenyi utc\u00e1hoz. Vend\u00e9gl\u0151k, fogad\u00f3k, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak, cukr\u00e1szd\u00e1k v\u00e1rt\u00e1k a v\u00e1rosi polg\u00e1rokat.<\/p>\n A Duna-parti korz\u00f3z\u00e1s ut\u00e1n a f\u0151t\u00e9ri Rostetter cukr\u00e1szda terasz\u00e1n megpihen\u0151ket habos k\u00e1v\u00e9, s\u00fctem\u00e9ny vagy fagylalt fogadta. Egyre \u00e9l\u00e9nkebb\u00e9 v\u00e1lt a v\u00e1ros t\u00e1rsadalmi, egyes\u00fcleti \u00e9lete.<\/p>\n A forgalmasabb utc\u00e1kat, tereket kockak\u0151vel burkolt\u00e1k. Az urbaniz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bb v\u00edvm\u00e1nya – v\u00edzvezet\u00e9k, utcai villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, csatorn\u00e1z\u00e1s – m\u00e9g hi\u00e1nyzott a sz\u00e1zadfordul\u00f3n. Az \u00e9let – k\u00f6z- \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let egyar\u00e1nt – a helyi sajt\u00f3 r\u00e9v\u00e9n a nyilv\u00e1noss\u00e1g t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. K\u00e9t rendszeresen megjelen\u0151 helyi lap – a V\u00e1czi K\u00f6zl\u00f6ny \u00e9s a V\u00e1czi H\u00edrlap – szolg\u00e1lt inform\u00e1ci\u00f3kkal a v\u00e1rost \u00e9rint\u0151 legfontosabb politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi esem\u00e9nyekr\u0151l. A huszadik sz\u00e1zadba egy fejl\u0151d\u00e9snek indult, lehet\u0151s\u00e9geivel j\u00f3l s\u00e1f\u00e1rkod\u00f3 v\u00e1ros l\u00e9phetett.<\/p>\n [\/et_pb_text][\/et_pb_column][\/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” custom_padding=”10px|10px|10px|10px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” background_color=”#ededed” custom_padding=”10px|10px|10px|10px|false|false” global_colors_info=”{}”][et_pb_gallery gallery_ids=”2898,2894,2893,2902,2901,2900,2896,2899,2897,2895″ show_title_and_caption=”off” show_pagination=”off” _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” background_color=”#ededed” global_colors_info=”{}”][\/et_pb_gallery][\/et_pb_column][\/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”4.27.4″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][et_pb_icon font_icon=”#||divi||400″ url=”@ET-DC@eyJkeW5hbWljIjp0cnVlLCJjb250ZW50IjoicG9zdF9saW5rX3VybF9wYWdlIiwic2V0dGluZ3MiOnsicG9zdF9pZCI6IjcyNyJ9fQ==@” align=”right” _builder_version=”4.27.4″ _dynamic_attributes=”url” _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][\/et_pb_icon][\/et_pb_column][\/et_pb_row][\/et_pb_section]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Virtu\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sA M\u00fazeum \u00faj \u00e1lland\u00f3 v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r m\u00e9retei miatt nem v\u00e1llalkozhatott arra, hogy V\u00e1c \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke gazdag t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban itt \u00e9l\u0151 emberek mindennapi \u00e9let\u00e9t teljes m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_et_pb_use_builder":"on","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"class_list":["post-1126","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\n
Ez volt V\u00e1c k\u00e9pe, amikor v\u00e9gleg megszabad\u00edtott\u00e1k a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l, lak\u00f3ja szinte semmi sem volt. El\u0151sz\u00f6r szl\u00e1v telepesek, majd n\u00e9met j\u00f6vev\u00e9nyek kezdtek letelep\u00fclni a v\u00e1rosban, apr\u00f3 h\u00e1zakat \u00e9p\u00edtettek a romok k\u00f6z\u00e9, amint kit-kit a v\u00e9letlen, vagy j\u00f3tetsz\u00e9se ir\u00e1ny\u00edtott. …”<\/em><\/p>\n
\u201eFekszik V\u00e1tz a\u2019 Duna bal \u00e1g\u00e1nak napkeleti partj\u00e1n, a Duna k\u00e9t \u00e1gra szakad\u00e1s\u00e1n al\u00f3l, vagy is a\u2019 Visegr\u00e1di V\u00e1rt\u00f3l egy \u00f3ra j\u00e1r\u00e1snyira\u2026 Napnyugot fel\u00f6l a\u2019 V\u00e9rtes\u2019 hegyei, \u00c9jszak fel\u00f6l Nagysz\u00e1l, vagy Nasz\u00e1l Hegyei meszsze kiterjedve l\u00e1tszanak, ezeknek teteje b\u00fckk\u00f6s \u2019s t\u00f6lgy\u00f6s erd\u0151kkel van fedezve, oldalai pedig, \u00e9s allja tem\u00e9rdek sok sz\u00f6ll\u00f6kkel vannak megrakva. \u2026 Sz\u00e1nt\u00f3 f\u00f6ldje, \u00e9s mezeje V\u00e1tznak kev\u00e9s vagyon, \u00e9s ennek is nagyobb r\u00e9sze homokos \u2019s szomjuhoz\u00f3 f\u00f6ldb\u0151l \u00e1ll \u2026 Leveg\u0151je V\u00e1tznak egy \u00e1talj\u00e1ban tiszta, \u2019s eg\u00e9s\u00e9ges \u2026\u201d<\/em><\/p>\n
A civil t\u00e1rsadalom aktivit\u00e1s\u00e1t mutatj\u00e1k a vir\u00e1gz\u00f3 gazdas\u00e1gi-, kultur\u00e1lis- \u00e9s karitat\u00edv egyletek. Sok egy\u00e9b mellett a V\u00e1ci M\u00fazeum Egylet sz\u00fclet\u00e9se is erre az id\u0151szakra esett. A m\u00faltjuk ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 v\u00e1ci polg\u00e1rok lelkes felaj\u00e1nl\u00e1sai nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy l\u00e9trej\u00f6hessen a v\u00e1ros m\u00fazeuma. Az els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 1898. febru\u00e1r 27-\u00e9n nyitott\u00e1k meg Bauer Mih\u00e1ly<\/strong> rajztan\u00e1r \u00e9s „m\u00fazeumigazgat\u00f3” Tab\u00e1n utcai h\u00e1z\u00e1nak egyik helyis\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\n