2017. június 24., szombat   Iván napja


"Virágos vonattól a vöröskeresztesig" - Az első világháború emlékezete
Kiállításunk fókuszában az első világháború hadi és egyéb eseményeinek a városra, a város lakosaira gyakorolt hatása állt. A témát emberi sorsokon keresztül bontottuk ki.

A kiállítás címét egy verseskötet címe adta. Szerzője, a mozgósításkor Vácott, a Piarista Gimnáziumban tanító Szepessy László költő saját élményeit vetette papírra, s jelentette meg 1914-ben. Ez a kötet jelent meg elsőként a háború ideje alatt, a háborúról.

A cím keretbe foglalta, meghatározta a kiállítás tematikáját, amely a mozgósítással kezdődött, s a hazaérkezést követően az emlékezéssel fejeződött be.

 

Helyszín

Görög Templom Kiállítóterem, Vác, Március 15. tér 19.

Időpont

2015. augusztus. 07 – november 29.

Megnyitotta:

Pintér Tamás a „Nagy háború” alapítvány vezetője

Térszerkezet

Az egyhajós templom kiállítórésze három területre osztható fel: apszis, főhajó, kórus alatti rész. A bejárat az épület déli részén, a kórus alatti rész és a főhajó találkozásánál van. Ez az alaphelyzet adta a kiállítás funkcionális tagolásának a lehetőségét is. Az ajtónyílás mentén stilizált katonai vagonokkal zártuk le a főhajó és az apszis felőli teret, elválasztva a háborús teret az emlékezés terétől. A háborús térbe a vagonon keresztül jutottunk el, majd azt körbejárva, ugyancsak egy másik vagonon keresztül jutottunk ki. A főhajó középső részét paravánokkal hat kisebb egységre osztottuk, amelyekben egy-egy személy, illetve család kapcsán háborús sorsokkal ismertettük meg a látogatót. A főhajó párhuzamos oldalain fotókkal és dokumentumokkal a háborús események helyi hatásait mutattuk be. A templomtér apszisába egy frontéletet illusztráló enteriőr került. A háborús térből kilépve a kórus alatti részbe jutottunk. Ez a hely már az emlékezés tere volt.

Bejárási út

1. mozgósítás- bevagonírozás

A látogató egy nyitott vagont lát. Ez a vagon viszi a háborúba a katonákat. A vagon „fel van virágozva”. A vagon előtt egy hirdetőoszlop, melynek a virágos vagon felőli oldalán helyi műsoros plakátok mellett mozgósítási plakátokat is elhelyeztünk. A katonák bevonulási tárgyaival – katonaládák - berendezett vagonon keresztül haladva lép be a látogató a templom fő terébe, a „háborúba”.

2. háborús információs fal 1.

Több tematikus egységre felosztva került bemutatásra a háború városra gyakorolt hatása dokumentumokkal, fotókkal, bevonulási hirdetményekkel, térképekkel, karikatúrákkal, családi fotókkal, szórólapokkal, tábori postai levelezőlapokkal, étkezési jegyekkel, tájékoztatókkal piaci árakról. A tematikus egységek: hadüzenet – hadba vonulás, a közellátás nehézségei, internáltak a városban.

3. front enteriőr

A háborút egy enteriőrrel jelenítettük meg, mely lehetővé tette az emocionális ráhangolódást a frontélet kilátástalan mindennapjaira. A háttérkép molinóra felnagyított korabeli fotó volt, amely a Kárpátokban készült, 1915 körül. A kép előtt a tér két részre osztott, egyik részén a lövészárokélet mindennapjai voltak láthatóak korabeli fotók - amelyek az információs falon is megjelennek – alapján felépített fedezékkel, a másik részén egy front-orvosi szoba, egy elszállításra, vagy eltemetésre váró letakart halott katonával, és egy egyszerű kereszttel, amely a halálra emlékeztet. Vezető szöveg, és fotók segítették a jobb megismerést.

4– 5. személyes történelem

A hadieseményeket, a háborús borzalmakat egyéni, ugyanakkor a korban gyakran előforduló emberi sorsokon keresztül mutattuk be. A teret középen kettéosztja egy hosszú paraván, melyet keresztez két-két rövidebb. Mivel a paraván a tér közepén áll, tematikája egyedi, így a bejárási útvonalba több ponton illeszthető.

4/1. Bárdos Ernő városi tanácsos volt a város első hősi halottja, 1914. szeptember 10-én halt meg. A váciak az ő sorsán keresztül érezhették át először a háború valóságát. Az egységben fotókkal, dokumentumokkal mutattuk be a tehetséges fiatalt, újságcikkekkel és korabeli visszaemlékezésekkel a halála körülményeit, illetve újságcikkekkel a városiak reakcióját az első haláleset kapcsán az illúzióvesztésről.

4/2. Baitner Ernő, és ikerfiai, László és István mindannyian hivatásos katonák voltak.

Végigharcolták a háborút, és épségben hazatértek. Háborús feladataik, cselekedeteik, amelyet fotókkal, dokumentumokkal jelenítünk meg - kitérve a hadieseményekre - a korabeli tisztikarról is szolgálnak információkkal.

Ebben az egységben elhelyeztünk egy asztali tárlót, amelyben hadi kitüntetések, a háborús veszteségekről tudósító újság, dögcédula került bemutatásra.

4/3. Szepessy László tanár és költő 1915. augusztus 1-én esett el az olasz fronton, frontverseit sokan ismerték. Vácra nősült, és itt tanított a helyi Piarista Gimnáziumban. Bárdos Ernő szakaszában szolgált, ő tudósított Bárdos Ernő haláláról is elsőként, sőt versben emlékezett meg róla. A látogatók fotókon, korabeli gimnáziumi évkönyveken és versidézeteken keresztül ismerhették meg sorsát.

5/1. Zubovits Fedor minden szempontból különleges, egyedi életutat járt be. 1846-ban született, így a háború kitörésekor már 68 éves volt. Különleges találmányát, a szárazföldi torpedót az első világháborúban is használták. A kapitányról több fotó készült, legendás tetteit korabeli kiadványok, újságcikkek örökítették meg. Bemutattuk a szárazföldi torpedó leírását és fotóját is.

5/2. Pogány Sándor fiatal tisztként 1914 karácsonyán esett hadifogságba. Naplójából megismerhetjük a hadifoglyok mindennapjait.

Az egységben elhelyezett fekvő tárlóban naplójával és azok mellékleteiként azokat a rajzokat, fotókat, képeslapokat, leveleket is bemutattuk, amelyek a hadifogoly sorsával ismertetnek meg. Hadifogságban készített tárgyakkal, fakéregre írt levéllel is találkozhattak a látogatók.

5/3. Havlicsek Stefánia és a Horváth testvérek A Havlicsek család Vácon, a Zrínyi Miklós utcában lakott 1914-ben. Az 1895-ben született Stefániának két lánytestvére - Anna és Irma -, valamint 2 idősebb fivére volt. A háború idején Stefánia jelentkezett vöröskeresztes tanfolyamra, majd ápolónőként dolgozott a váci vöröskeresztes kórházban. Vőlegénye Horváth Miklós 1915-ben vonult be a 32. honvéd gyalogezredhez, tizedesként. Több csatában vett részt, több kitüntetést kapott, de 1917. július 29-én, az orosz fronton hősi halált halt. Gyászhírét az augusztus 26-i Váci Hírlap is közölte. Végül a legfiatalabb Horváth testvér vette feleségül Stefániát. Ebben az egységben fotók és családi iratok segítségével mutattuk be a háborúnak két váci család sorsára gyakorolt hatását.

6. háborús információs fal 2.

Szintén több tematikus egységre osztottuk az információs falat: munkaerőhiány - nők helyzete; segélyezés; egészségügy, betegségek, járványok. Dokumentumok, fotók - a hátország reagálása a hosszú háborúra, és a háborús veszteségekre, meghívók a fronton harcolókat támogató jótékonysági eseményekre, a váci Honvéd Hadikórház tisztikaráról és a vöröskeresztes kórházról készült fotók, háborúellenes röplapok… kerültek bemutatásra.

7. vöröskeresztes vagon

A „háborúból” egy vöröskeresztes vagonnal érkezik haza a katona, betegen, sebesülten, vagy rokkantan. A vagont az elsősegélynyújtás eszközeivel, hordágyakkal rendeztük be. Itt kaptak helyet a háborús veszteségeket összegző táblázatok.

8. Az emlékezés tere

Már a harcok ideje alatt készültek háborús emléktárgyak. A kiállítás záró egységeként az emlékezésre, az emlékezetre emlékezünk. A kórus alatti tér szimmetriatengelyében egy álló vitrinben háborús emléktárgyakat helyeztünk el. Két csoportra oszthatóak ezek a tárgyak, egyrészt már a háború ideje alatt, mozgósító erőként készített, és piaci forgalomba került emléktárgyak, másrészt a fronton, vagy hadifogságban készített személyes tárgyak. A tárló mögé, a falra, két sorban keretezett háborús emlékképek, nyomatok kerülnek. Ezek az emléktárgyak harmadik típusát képviselik, a személyessé, egyedivé tett tömegcikket.

Közönséghasznosítás

Célkitűzések

  • Az új szemléletű, elsősorban az egyéni sorsokra építő időszaki kiállítás jelentsen identitásképző erőt a helyi közösség számára, ugyanakkor a turisták képesek legyenek értelmezni, kapcsolatba hozni saját történelmükkel.
  • Az új kiállításhoz szervezhető múzeumpedagógiai programok, rendezvények segítsék a múzeum társadalmi beágyazottságát, az iskolán kívüli, és az élethosszig tartó tanulás.
  • A kiállítás üzenetét eljuttatni a közönség minél szélesebb köréhez, irányított, a célközönségnek megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül.

Kommunikáció

A múzeum programjai megjelentek regionális és városi internetes felületeken, a helyi televízióban, valamint a múzeummal kapcsolatban álló kulturális intézmények és civil szervezetek programajánlóiban. A helyi TDM (Tourinform) folyamatosan tájékoztatta a városba érkezőket a kiállításról.

Vácott az általános-, és középiskolákat is külön értesítettük a rendezvény keretében meghirdetett speciális múzeumi órákról, hiszen ezen programok többségével kifejezetten a 6-18 éves korosztályt céloztuk meg.

Kiállítás sajtó megjelenései:

  • Az augusztusban nyíló kiállítást már július közepén elkezdtük propagálni a városi, illetve a regionális sajtóban. Felhívásunk két ízben a helyi nyomtatott sajtóban, illetve két alkalommal a regionális televízióban is terítékre került (Híradó, Hazai című kulturális programajánló)

Helyi televízió: 2 db (ES Televízió)

Helyi írott sajtó: 2 db (Váci Napló és Váci Hírnök)

Internetes megjelenések száma: 12 db

Egyéb reklámtevékenység (szórólap, plakát):

Kiállítási plakát: 15 db

  • Szórólap: 350 db

Múzeumpedagógiai programok

Első világháborús időszaki kiállításunkat felhívásunkra leginkább azon középiskolák osztályai látogatták, akiknek tananyagában a tavalyi évben szerepelt az I. világháború, illetve olyan érettségi előtt álló csoportok keresték fel, akiknek tételként helytörténet szerepel a vizsgákon. Mivel a kiállítás vezető szövegei révén önállóan is feldolgozható, nem minden esetben igényeltek tárlatvezetést is.

Tárlatvezetéssel egybekötött látogatás: 2 db

A Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében kiállításunkra nagy hangsúlyt fektettünk, ugyanis októberben a „16+ - Múzeumi rejtélyek” tematikában I. világháborús kvíz-estet szerveztünk, mely jelentős részben a kiállításban bemutatott ismereteket dolgozta fel. A program igen sikeresnek mondható, mivel mintegy félszáz középiskolai – többnyire érettségi előtt álló - diák jelentkezett 5-6 fős csapatokban. A programra készülve közösen tekinthették meg vezetéssel a tárlatot.

I. világháborús kvíz-est: 51 fő


A kiállítás felnőttek körében való népszerűsítéséhez novemberben „Galíciától Doberdóig - I. világháborús előadások” címmel ismeretterjesztő foglalkozást tartottunk vendégelőadók meghívásával. Stencinger Norbert történész „Gáztámadások a Doberdói-fennsíkon”, míg Rózsafi János történész „A budapesti 1-es honvédek a kárpáti harcokban 1915 tavaszán” címen tartott vetített képes előadást az érdeklődőknek. A programmal egybekötve az érdeklődők ingyenesen megtekinthették az I. világháborús kiállítást is. Résztvevők száma: 21 fő

Hasonlóan az előadáshoz, felnőttek számára szerveztünk kurátori tárlatvezetéssel egybekötött tárlatlátogatást.  Résztvevők száma: 23 fő

Kiállítás látogatószáma

Az augusztus 7-ei megnyitótól a november végén történő zárásig összesen 408 fő tekintette meg a tárlatot. A legforgalmasabb időszaknak a szeptemberi hónap mondható, amikor az iskolakezdéssel párhuzamosan több városi középfokú oktatási intézmény osztálya – Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola, továbbá a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Piarista Gimnázium - is megtekintette a kiállítást (136 diák).

A kiállítás bevétele az alábbi megoszlásban:

Teljesárú jegyet vásárlók: 74 fő (44.600,- Ft bevétel)

Kedvezményes jegyet vásárlók: 193 főt (57.900,- Ft bevétel)

(2 fő külföldi diák, 159 magyar diák; 32 fő magyar nyugdíjas)

Ingyenes látogatók: 141 fő

Kiállítás megnyitó képekben:

 

 

 

 

 

Forró Katalin múzeumigazgató, a kiállítás kurátora, a pályázat felelőse

Tragor Ignác Múzeum, Vác

 

<< Vissza

A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.