A népélet megismerése és megismertetése – a néprajztudomány kezdetei Vácon

1896. december 25-én – szinte egy időben a Váci Múzeum Egyesület megalakulásával – került a váci utcákra a Vácz és Vidéke című hetilap mutatványszáma. A lap fejlécében társadalmi, néprajzi és közgazdasági hetilapként határozta meg magát, s nyitószámában programot is adott.

2021. április 7. Részletek

Szociális gondoskodás – jótékonysági egyletek Vácon

A kapitalizálódó társadalmakban a szegényekről való gondoskodás már túlnőtt a családok, a rokonság lehetőségein. A szociális gondoskodás igénye hívta életre az első jótékonysági egyleteket. 1817-ben alakult meg a „Jóltevő Asszonyi Egyesület” nevet viselő első jótékony nőegylet Magyarországon. Nem csupán az alamizsnagyűjtés volt a céljuk, de igyekeztek munkalehetőséget is biztosítani a megélhetés nélkül maradottaknak.

2021. március 30. Részletek

Mi foglalkoztatta a váciakat a VME megalapításának évében, 1896-ban?

Az 1896-os év az egész országban az ezredéves ünnepségek jegyében zajlott. Ennek kapcsán többször került szóba hivatalosan és a közbeszédben is a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolása.

2021. március 29. Részletek

Vác egyesületi élete a múzeumalapítás időszakában I. - A váci sportegyesületek létrejötte

A 19. század második fele a polgárosodás időszaka, a civil szervezetek, a szervezeti élet virágkora. Mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbb közösséget a különböző kulturális-, jótékonykodó-, egyházi- vagy szakmai egyesületekben. A sportolás is ekkor vált kedvelt, divatos tevékenységgé.

2021. március 26. Részletek

Vác kulturális élete a múzeumalapítás időszakában III. – zenei élet; cigányzenészek

A 19. században közkedvelt népies műzene, a sírva vigadás legnagyobb mesterei a cigányzenészek voltak, Váchoz több nevezetes prímás, zenész kötődött. A 19. század első név szerint ismert váci prímása Csámpai Pista volt, aki rendszeres meghívott volt a környékbeli birtokosok jeles mulatságain – bálokon, esküvőkön, névnapi ünnepségeken. De voltak, akik országos, sőt nemzetközi hírnévre tettek szert.

2021. március 22. Részletek

Vác kulturális élete a múzeumalapítás időszakában III. – zenei élet; zeneszerzők

Vác a 19. században több zeneszerzőt is adott az országnak. Pikéthy Tibor és Wolkóber János nevét még ismerik Vácon, de sokuknak ma már az emléke sem maradt fenn, miközben dalaikat még ma is éneklik, játsszák. Pikéthyről ezúttal nem esik szó – működése jórészt túlmutat a korszakon, inkább az elfeledettek, vagy kevésbé ismertek bemutatása a cél. Mivel sokféle zenei műfajban alkottak (a magyar nótától az egyházi zeneművekig), munkásságuk nem hasonlítható össze.

2021. március 18. Részletek

A forradalom és szabadságharc emlékezete Vácon

A szabadságharc leverését követően a hatalom tiltása ellenére is megemlékeztek a forradalomról és a szabadságharcról itt Vácott is. A temetőben, a második váci csatában elhunyt honvédek sírjánál emelt kőobeliszk volt az első emlékhely. Igaz ugyan, hogy az emlékezés tiltott volt, zsandárok figyelték, ki tesz virágot a sírra, ez nem tántorította el a váciakat. A kiegyezést követően pedig már szabaddá vált az ünneplés. Az első honvédemlékművet itt, Vácott állították fel 1868. július 19-én.

2021. március 12. Részletek

Vác kulturális élete a múzeumalapítás időszakában II. – zenei élet; énekesek

Vác méltán büszke sokszínű, gazdag zenei életére, melynek alapjait a 19. században tették le.
A 19. században a zene volt a néplélek megnyilvánulásának egyik legfontosabb formája. A reformkor, a szabadságharc, a bukás és elnyomatás évei egybeestek a népdalok felfedezésével, a színjátszás fellendülésével, a magyar nóta fénykorával. Fütyültek az inasok, énekeltek a cselédek, daloltak a polgárok, térzenére korzózott a lakosság. Intézményessé - bár még nem zökkenőmentessé - vált a zeneoktatás. Zeneszerzők, karnagyok, előadóművészek, zenetanárok egyaránt sokat tettek annak érdekében, hogy a zene, a dal minél többekhez eljuthasson. Ismerkedjünk meg velük, elsőként a korszak legnevesebb váci születésű énekeseivel:

2021. március 11. Részletek

Paull Aranka, az első egyetemi diplomás váci nő

Az elemi iskola első osztályába járt Vácott a kis Paull Aranka, amikor 1895. december 19-én megjelent Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 72039. számú rendelete, amely lehetővé tette a nők számára az egyetemi oktatásban való részvételt a bölcsészeti-, a gyógyszerészeti és az orvosi karokon. Igaz, hogy nem sikerült az eredeti célt elérni, hogy bármely karon, vagy akár a Műegyetemen is tanulhassanak nők, de hatalmas lépés volt ahhoz képest, ahogyan korábban a nők oktatásáról vélekedtek.

2021. március 8. Részletek

Vác kulturális élete a múzeumalapítás időszakában I. – színházi élet, színjátszás

Múzeumtörténeti kalandozásunkon az alapítás időszakának történeti-társadalmi hátterét is körüljárjuk... Milyen volt Vác a 19. század végén? Milyen volt a város kulturális élete? Milyen más lehetőségeket kínált a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére? Ezúttal a korabeli színházi életből villantunk fel pár mozzanatot...

2021. március 4. Részletek