A Tragor Ignác Múzeum gyűjtőkörét 4 főgyűjtemény - történelem, régészet, néprajz, képzőművészet - és a hozzá tartozó kiegészítő gyűjtemények alkotják.

Történeti gyűjtemény

A történeti gyűjtemény egy része a múzeum törzsanyagához tartozik. Tragor Ignác  államsegélyből már tervszerűen végzett tárgyvásárlásokat. A múzeum értékes 18-19. századi óra-gyűjteménye ilyen módon került a múzeumba. A gyűjteményt már az Egyesület megalakulásától élénk társadalmi figyelem kísérte, amelynek bizonyítékai az ajándékozások.

A múzeum támogatói között ott találjuk az egyházi vezetőket, váci polgárokat és a különböző helyi szervezeteket is. A céhek felszámolását követően a helyi ipartársulatok felajánlották a múzeumnak a céhes emlékeiket.

Tragor nagyon jó érzékkel gyűjtögette saját korának dokumentumait, így válhatott a gyűjtemény részévé a gazdag első világháborús, majd az azt követő válságos évek plakátanyaga.

1924-ben Tragor kérésére és Preszly Elemér főispán közbenjárására az akkor már nem működő Pest Megyei Régészeti és Néprajzi Bizottság gyűjteményét örökös letétként a Váci Múzeum Egyesületnek adták át. Mivel az egyes gyűjteményegységek közti határvonal nem volt erős, feltehető, hogy nagyobb mennyiségű történeti anyag is került így a gyűjteménybe.

Az ’50-es évek gyűjtési koncepciói ugyan megegyeztek az országos politika elvárásaival, de pl. 1956-ban az első félévi beszámoló szerint mindössze 3 tárggyal gyarapodott a gyűjtemény. A múzeum önálló történeti gyűjteménye 1968-tól – a különböző gyűjtemények elkülönült leltározásától – datálható. Az 1970-es években Alföldy Vilma a törzsanyag újraleltározása mellett tervszerű gyűjtőmunkát is folytatott. Viseleti darabok, bútorok, és munkásmozgalmi tematikájú fotók és dokumentumok kerültek a gyűjtés homlokterébe. Korkes Zsuzsa a nyolcvanas években elsősorban kézműipari – kisipari tárgy-együtteseket, műhelyek felszereléseit gyűjtötte.

Előtérbe került a jelenkor emlékanyagának gyűjtése. A gyűjtemény döntően ajándékozás és gyűjtés révén bővül, de igyekszünk kihasználni a pályázati lehetőségeket is. 1988. március 1-től a gyűjtemény fejlesztése Forró Katalin feladata. Azóta a gyűjtemény közel a kétszeresére nőtt.

A történeti gyűjtemény jelenleg 7701db beleltározott tárgyat és 25.390 db beleltározott dokumentumot tartalmaz.

Legfontosabb műtárgycsoportok:

• céhes gyűjtemény (céhládák, pecsétek,) céhes-, ipartestületi dokumentumok
• kézműipar, kisipar, helyi gyáripar tárgyi-, és dokumentumemlékei
• üveg, kerámia, porcelán tárgyak, háztartási eszközök
• emléktárgyak (pályázati forrásból a közelmúlt váci emléktárgyaival is bővült)
• fegyverek
• technikai eszközök (rádió, televízió, írógépek, számológépek, telefon, fényképezőgépek…)
• régi váci órák (17-18. századiak)
• viseleti- és textilgyűjtemény
• régi nyomtatványok (különösen értékesek a helyi Ambró-, és a Gottlieb nyomdákból származó 18-19. századi könyvek)
• választási dokumentumanyag (19 – 20. századi anyag)
• váci nyomdatermékek, plakátok, szórólapok, meghívók névjegykártyák…
• eredeti fotóanyag
• képeslapok

2000-ben a múzeum külső, szérűskerti raktárába történt betörés a történeti gyűjteményben pótolhatatlan veszteséget okozott. A fegyver- a pipa- és a kerámiagyűjtemény, valamint az ezüsttárgyak jelentős része eltűnt.

Régészeti gyűjtemény

A Múzeum régészeti gyűjteménye az egyik legrégibb gyűjtemény-egység. Ifjú Varázséji Gusztáv egyetemi hallgatóként a Nemzeti Múzeum régiségi Osztályának gyakornoka volt. 1881-ben tért haza szülővárosába, Vácra, nevéhez fűződik a múzeum létrehozásának gondolata és az első ásatások 1881-ben (Pogányvár). Korai halála után a közben megalakult Váci Múzeum Egyesületben a régészeti gyűjtemény gyarapítása Tragor Ignác feladata lett.

A gyűjtemény ugrásszerű gyarapodása a XX. század közepétől datálható. Ekkor indultak a nagyobb szabású ásatások, amelyek közül elsősorban az 1969-ben kezdődő, és több éven át tartó Vác-kavicsbányai feltárás említhető. Az itt napvilágra került késő vaskori kelta, valamint a néhány évszázaddal későbbi avar temető sírjaiból előkerült nagyszámú lelet (ékszerek, fegyverek, agyagedények) is a múzeumba került.

Az 1900-as évek végén, 2000-res évek elején a nagyberuházások megindulása, ill. az ezekhez kapcsolódó megelőző feltárások hoztak jelentős eredményeket. A 2/A. sz. főút 17 km hosszú nyomvonalán több régészeti lelőhely feltárása során az újkőkortól a késő középkorig terjedő, több ezer évet átfogó időszak rendkívül gazdag leletanyagával gazdagodott gyűjteményünk. 2003-2012 között zajlott a „Főutca-Főtér” projekt Vácott. A váci Vár területén és a Belvárosban történt ásatások kiemelkedő leletekkel és lelet-együttesekkel gazdagodott a gyűjtemény.

A régészeti gyűjteményben a gyűjtés időhatára az őskortól a kora újkorig terjedő időszak. Az utóbbi mintegy 10 évben a megelőző feltárások kerültek túlsúlyba, a leletmentések száma rendkívül lecsökkent, próbafeltárásra pedig elvétve kerül sor. Mindebből következik, hogy a terepmunkák tervezésére — s így a gyűjtemény tervszerű fejlesztésére — gyakorlatilag nem volt lehetőség.

1956-ban a beleltározott régészeti tárgyak száma 735 volt. Jelenleg a Tragor Ignác Múzeum régészeti gyűjteménye 81.136 darabból áll.

Néprajzi gyűjtemény

A múzeum gyűjtemény-egységei közül a néprajzi gyűjtemény – akárcsak maga a tudományszak - a legfiatalabb. A régészeti, történeti és képzőművészeti gyűjtemények alapjait a 19. században vetették meg, míg a néprajzi tárgyak gyűjtése csak a 20. században kezdődött. 1914-ben a múzeumban mintegy 50 néprajzinak besorolt tárgyat őriztek.

Az évek során a gyűjtemény folyamatosan, és egyre tervszerűbben gyarapodott, főleg az államsegélyből történt vásárlások révén. Tragor Ignác az 1930-as években államsegélyből már tervszerűen tárgyvásárlásokat folytatott, elsősorban pásztorkodás tárgykörben. Ezek a tárgyak (botok, fokosok, kolompok) ma már pótolhatatlan darabjai a gyűjteménynek. Sajnos, a tárgyakról eredeti dokumentáció nem maradt fenn.

A II. világháború pusztításai következtében a néprajzi gyűjtemény, mely ekkor már több száz tárgyat tartalmazott, szinte teljes egészében megsemmisült. A gyűjtőmunka az 1950-es években kezdődött újra, a gyűjtést kiterjesztve a váci, gödöllői és szobi járás 46 községére. A paraszti életmód fokozatos megszűnése, illetve a falvak átalakulása (termelőszövetkezetesítés, ingázás, kivetkőzés, stb.) miatt ekkor lett volna leginkább lehetőség néprajzi tárgyak gyűjtésére, a szakemberhiány miatt azonban az intézmény nem használta ki a lehetőséget. A múzeum önálló néprajzi gyűjteménye 1968-tól datálható, de néprajzos szakember hiányában a gyűjtések többnyire ad hoc történtek.

Az 1970-es években Philipp Clarisse gyűjtött komplett viselet-együtteseket. 1974-ben került először néprajzos muzeológus az intézményhez, Igaz Mária személyében. A múzeum néprajzi tárgyainak száma 1978-84 között, Ráduly Emil gyűjtéseinek köszönhetően megduplázódott. Különösen nagy számban kerültek be a gyűjteménybe a gazdálkodás és a háziipar-kisipar emlékei. Napjainkban a múzeumok korlátozott anyagi lehetőségei, a hagyományos népi kultúra tárgyi emlékeinek anyagi felértékelődése és fogyása miatt a múzeumok figyelme a közelmúlt és a jelen tárgyi emlékei felé fordult. A múzeumnak jelenleg egy néprajzos munkatársa van, Csukovits Anita muzeológus. 1994-ben a Váci domonkos kripta feltárásának tárgyi anyaga is a néprajzi gyűjteménybe került.

A néprajzi gyűjtemény jelenleg mintegy 7000 tárgyból és 550 dokumentumból (archív fotó, kézirat, régi nyomtatvány) áll. Legnagyobb egysége a viseleteket és háztartási textileket tartalmazó gyűjtemény-együttes, mely több mint ezer darabból áll. Több teljes viseletet őrzünk Csővárról, Püspökszilágyról, Vácbottyánból, Letkésről, Nagybörzsönyből, Fótról. Különösen gazdag a múzeum háziszőttes-gyűjteménye.

A következő nagyobb egység a háziipar és kisipar szerszámkészletét tartalmazó mintegy 800 darabos együttes. 350 tárgyból áll a gazdálkodás gyűjtemény, s hasonló nagyságrendű a múzeum népi kerámia, bútor és háztartási eszköz anyaga is. A néphit és a népszokások tárgyi világát mintegy 100 darab képviseli.

A múzeum külső raktárába történt betörés 2000-ben elsősorban a vallási néprajzi gyűjteményt érintette, szentképek, szobrok, feszületek tűntek el, illetve kerültek illetéktelenek kezébe. A múzeum néprajzi gyűjteményében önálló egységet képvisel a méltán nagyhírű 18. századi váci Domonkos kripta leletanyag közel 1800 tárgya, mely az 1994-95-ös feltárás eredményeként került a múzeumba.

Képzőművészeti gyűjtemény

A Váci Múzeumi Egyesület képzőművészeti gyűjteménye – a 19. sz. végén - módos polgárok és egyházi elöljárók adományaiból jött létre, majd Tragor Ignác volt, aki szorgalmazta a képzőművészeti gyűjtést a 20-30-as években, fiatal képzőművészeket hívva Vácra. 1926-ban Csók István egyik tanársegédje, a váci Kemény László festőművész művésztelepet szervezett a Csók-osztály tagjainak városunkban. A művésztelep befejeztével a fiatalok munkáiból rendezett kiállítást nagy értetlenség fogadta, az Ernst Múzeumban viszont sikerrel mutatták be - Korniss Dezső, Trauner Sándor, Kepes György, Schubert Ernő, stb. munkáit - a váci művésztelep anyagát.

Az 1950-60-as években még nem foglakoztak művészek kampányszerű letelepítésével. Főként rajztanárok kiállításairól kerültek alkotások a múzeum gyűjteményébe (Somodi László, Peukert Károly, Mikes István, stb.). Az 1970-es évek elejétől a Duna-műhely olyan tagjai, mint Dániel Kornél, Nagy B. István, Orvos András, Cs. Nagy András jelentették a kortárs művészetet Vácon és a 80-as évek közepéig jószerével csak tőlük vásároltak, az akkor még létező megyei és városi keretből. Később már semmiféle vásárlási lehetőség nem állt rendelkezésre.

Az 1980-as évek közepén a pénzügyi források elapadtával a gyűjteményezést nemcsak koncepcionálisan, hanem a lehetőségek tekintetében is újra kellett gondolni. A gyűjtemény kialakításakor a meglévő képekre építette elképzeléseit Bárdosi József művészettörténész. A raktári anyag egyetlen kitapintható és színvonalas részét - Orvos András, Sáros András Miklós, Bakos Ildikó és Molnár László József popos-figurális, hiperrealista művei alkották, tehát ebbe az irányba kezdődött a fejlesztés. Az elmúlt húsz év során évente átlagosan 3-4 millió forint értékben sikerült műalkotásokat vásárolni a múzeum számára.

A gyűjtemény 1296 műalkotást tartalmaz.

Jelentős egységek a képzőművészeti törzsanyagban:

Váci látképek a középkortól a XIX. század végéig

Váci hírességeket ábrázoló portrék

Váci és váci származású képzőművészek munkái a 19. századtól 1945-ig:

• Török Ede tevékenységét, szétszóródott munkái miatt csak lassan és nehezen lehet rekonstruálni, főként a magángyűjtőktől előkerülő művekre felkutatására lehet építeni.
• Dietrich Adolf képeit 1997-ben sikerült bekereteztetni és  kiállítani.

Váci és váci származású képzőművészek munkái 1945-től a 60-as évekig:

• Végh Gusztáv, Bornemissza Géza, Peukert Károly, Mikes József, Lipovniczky László

Duna Műhely:

• Az 70-es évektől indult meg a Vácon élő művészek képeinek gyűjtése, a gyűjtés véletlenszerűen történt, ekkor került a múzeumba Cs. Nagy András, Orvos András, Nagy B. István, Markó Erzsébet, Hidvégi Valéria, Bakos Ildikó, Szüts Miklós, Sáros András Miklós, Blaskó János, stb egy-egy munkája, továbbá néhány nem helyi művész alkotása is bekerült a gyűjteménybe.

Az elmúlt évtized figurális – hiperrealista anyaga:

1989-ben Feltámasztott mimézis címen Bárdosi József egy kiállítással tekintette át a figurális művészet olyan tendenciáit, mint a szürnaturalizmus, hiperrealizmus és más naturalisztikus törekvések. A kiállításhoz készült katalógusban összegezte elképzeléseit,  egyben kijelölte a gyűjtés irányát.

Elsőként a szürnaturalizmus, radikális realizmus és a pop art figurális irányzatait kezdte gyűjteni (Konkoly Gyula, Kocsis Imre, Orvos András, Méhes László), majd néhány, az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején készült figurális munka következett (Kelemen Károly, Barabás Márton, Zrinyifalvy Gábor, Fehér László, Nyári István, Bernáth/y Sándor, Marosvári György). A stilisztikán olyan túl tartalmi egységek szerint is csoportosíthatók a képek, mint életkép, művészportré, performansz-dokumentum (Bernáth/y Sándor, Sarkadi Péter, Varkoly László, Balogh István Vilmos, Gémes Péter, Filep Sándor, Kelemen Károly). Önálló csoportot alkotnak az idézet, az utánzás, a másodlagos eredetiség esztétikumával foglalkozó művek (Tolvaly Ernő, Königh Frigyes, Szirtes János, Várady Róbert, Wächter Ákos).

A kortárs gyűjtemény kialakításakor fontos volt, hogy ne csak a nemzetközi törekvéseket követő, ún. korszerű alkotások kerüljenek a gyűjteménybe, hanem olyanok is, amelyek visszatükrözik az elmúlt ötven év történeti eseményeit. Ezek a festmények további két csoportra oszthatók. Egyik csoportba azok a képek tartoznak, amelyek a politika változását örökítik meg az esztétikum emelkedett nyelvezetén (Kéri Ádám, Balogh István Vilmos, Tóth István, Szurcsik József és Hetesi Attila).

A másik csoportba pedig olyanok, amelyek a legnagyobb műgonddal készülve a hétköznapi élet valóságát, apáink és nagyapáink világát ábrázolták az ideológia és az esztétikum váltógazdaságától függetlenül (Balogh Gyula, Marosvári György és Szakáll Ágnes).

Hincz Gyula gyűjtemény:

Hincz Gyula (1904-1986) kétszeres Munkácsy- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész 1980-ban ajánlotta fel 107 alkotását Vác városának. A kollekció sorsáról folyó tárgyalások során megállapodás született, hogy a város a felajánlott művekből állandó kiállítást létesít, a gyűjtemény kezelését pedig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságára (PMMI) bízza. A kiállítás helyszínéül a Lőwy Sándor (ma: Káptalan) utca 16 számú házat jelölték ki. Az épület belsőépítészeti átalakításának terveit Hincz útmutatásai alapján Szrogh György állami díjas építész készítette. Az 1983-ban megnyílt kiállítás – a Hincz újabb felajánlásainak köszönhetően tovább bővült gyűjteményből – 147 alkotást mutatott be. A művész 1986-ban bekövetkezett halála után a váci anyag további több száz alkotással bővült, így ma már mintegy 1700 festményt, egyedi és sokszorosított grafikát, könyvillusztrációhoz és murális munkákhoz készült vázlatot, színpadtervet és kisplasztikát tartalmaz.

A gyűjteményt 2009-ig a PMMI váci Vak Bottyán / Tragor Ignác Múzeum, 2009 és 2013 között a Váci Értéktár, 2013 és 2016 között pedig az Értéktár jogutódjaként működő Pannónia Ház kezelte. 2016. október 1-től az anyag visszakerült a Tragor Ignác Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe.

Iparművészeti gyűjtemény

A Múzeum 2016. októberében bővült iparművészeti gyűjteménnyel, mely két nagy egységre – egy kerámia és egy öntöttvas anyagra – tagozódik.

Gádor István (1891-1984) keramikus még életében szerette volna elérni, hogy alkotásaiból állandó kiállítás nyíljon, de ajánlatát az Iparművészeti Múzeum annak idején elutasította, s végül a pécsi Janus Pannonius Múzeum vállalkozott a kiállítás megrendezésére. 1972-ben a pécsi múzeum mintegy 400 alkotást vett át a művésztől, ez a gyűjtemény vált az alapjává a siklósi várban megnyitott Gádor Múzeumnak, amelyet 1977-ben felújítottak és kibővítettek. Gádor István 1984-ben bekövetkezett halála után a hagyatékot Vác Város Önkormányzata vette át és a PMMI Vak Bottyán Múzeum kezelésébe adta. A mintegy 1200 alkotást számláló kerámia gyűjtemény gondozását 2009-ben a Váci Értéktár vette át, az abból rendezett életmű-kiállítás pedig 2013-2020 között volt látható a Pannónia Ház pincéjében.

Az öntöttvas gyűjtemény alapját Berczelly Attila váci gyűjteménye képezi, melyben németországi, csehországi, ausztriai, oroszországi és magyarországi műöntvények egyaránt megtalálhatóak. Berczelly az 1990-es évek eleje óta foglalkozott öntöttvas használati és dísztárgyak gyűjtésével, melyek kezdetben otthonában, majd Zebegényben, Kehidakustányban és végül újra Vácott voltak megtekinthetők. Vác városa 2007-ben a gyűjtőtől vásárolta meg a több, mint 400 darabot számláló gyűjteményt, amelyeknek gondozását 2010-ben vette át a Váci Értéktár, az állandó kiállítás pedig 2012-ben nyílt.

Múzeumi segédgyűjtemények

Az eredeti fotókat tartalmazó gyűjtemény a 20/2002-es NKÖM rendelet (nyilvántartási szabályzat) alapján létrejött új egység. Ennek gyarapítása intenzív. Fotódokumentumok gyűjtése, lehetőleg eredeti, szükség esetén reprodukciók megszerzésével történhet. A múzeum adattári fotó- és filmtára mintegy 50.015db negatívot, 10.112db diát és közel 100.000 digitális felvételt tartalmaz, amely rendkívül gazdagon dokumentálja a város történetét.

Könyvtárunk a négy szakág, valamint a muzeológia alapvető szakirodalmát, továbbá Vác és a gyűjtőterület helyismereti irodalmát és folyóiratait gyűjti. A könyvtár nem nyilvános, könyveink nem kölcsönözhetőek, de kutatók számára előzetes bejelentéssel látogatható. A könyvtár állománya elérhető a http://94.199.48.18/Ferenczy_Muzeum_Szentendre.htm könyvtári weboldal Könyvtárcsoport kiválasztása: Összes, Adott könyvtárban keres: Vác, Tragor Ignác Múzeum menüpont alatt