"Az a föladata, hogy a szőlőkre vigyázzon, de nem úgy, mint a fizetett csősz, aki maga lopja el a termés java részét, hanem égi közbenjárásával megóvja az időjárás viszontagságaitól, főként a tavaszi fagytól. Fából faragott, színesre festett szép szobra ott állt a Naszály-alji Gombás szőlő árnyékos fái között a hegytetőn. Ő védte az egész határt, mint tiszteletre méltó elődje, a római Silvanus.
Nagy is volt mindig a becsülete! Minden május 25-én, amikor névünnepe van a szent pápának, megindul szobrához a búcsújárás a hegyre. Virágcsokrokat és koszorúkat helyeznek a talapzatára. Óriás süveget tesznek a fejére és a lába előtt álló asztalt teli rakják boroskancsókkal és kalácsokkal. Mindezt azzal az önző célzattal teszik, hogy megvesztegessék őt, nehogy elfagyni engedje a szőlőt épen a nevenapján. Bizonyára innen támadt a példabeszéd, mikor víg lakomáról jókedvűen vagy becsípve tér haza valaki, hogy:
- Ugyancsak föltette az Orbán süvegét!
Szüretkor pedig, különösen, ha jó a termés, egy-két pohár bor és must mindenkor kijárja a hegy égi őrének. Meg-meglocsolgatják a tiarás szobrot. Így volt ez az Úrnak 1866-ik esztendejéig. Ekkor azonban egy kis baleset történt. Orbánka rosszul viselte magát. Lefagyott a szőlő és nem volt termés. Pásztor Imre molnármester szőlősgazda összejött a szomszéd gazdákkal tanácskozni. Ennek eredménye az volt, hogy a kárvallottak Orbánt okozták veszteségükért, amely azért érte őket, mert nem vigyázott eléggé a szőlejükre. Ezért aztán tehetetlen dühükben husángokat ragadtak, leverték a szobrot, majd baltákkal összehasogatták és így megcsúfítva bedobták a garádba (Tragor szövegéből nem derül ki, melyik értelemben használta a kifejezést. Az Alföldön sövényből, gallyakból rakott kerítést, Nógrádban, Hontban szénarakást jelent).
De meglakoltak tettükért, mert a bíróság valamennyiüket elítélte vallás elleni kihágás miatt. Pásztor Imre később expiálta tettét, díszesen faragott kőkeresztet állíttatott a ledöntött Orbán-szobor helyébe. A megcsonkított szobrot behozták a városba és Fischer kádármesterhez vitték reparációba. Évekig hevert nála a pincében, míg aztán később Mudrich pintér, egy másik Orbán szobrot faragott. Ez ma is látható a barátok templomában. Nem akarták többé kivinni a hegyre."
Megjelent Tragor Ignác/Váci Náci: Vác vidámsága című kötetében, 1923-ban. Végh Gusztáv rajza valószínűleg ehhez a szöveghez készült illusztráció, de a kötetbe nem került be.
(Ma sincs Orbánnak szobra a váci szőlőkben... A közelben a sződi katolikus templom mögött látható Istvánffy Hildegard 1938-ban készített Szent Orbán szobra, mely a Czettler Jenő agrárpolitikus csörögi szőlőhegyéről került Sződre. Az 1987-ben restaurált és átszállított szobornak hiányzott mindkét karja – valószínűleg itt is a szent tevékenységével elégedetlen szőlősgazdák állhattak a rongálás mögött.)