A kaszinók a politizálás helyszínei is voltak. A dualizmus idején pártpolitizálás csak a választásokkor volt megengedett. Mivel jogszabály tiltotta a politikai jellegű egyesületek hálózattá alakulását, a dualizmus korában a pártoknak nem lehettek helyi tagszervezetei, csak mint választási pártok léteztek. Ezt támasztja alá Gajáry Géza polgármester 1893. június 13-án keltezett, Pest megye főispánjának küldött hivatalos levele, amelyben jelenti, „hogy Vácz városában pártkörök nem léteznek, a mennyiben országos képviselőválasztások alkalmával alakulni szokott pártok, a megejtett választás után feloszlanak.” A politika – pártpolitika mellőzésével – a kaszinói beszélgetések témája volt.
A „pártoskodás” azonban mégis megjelent Vácott. A Casino-val elégedetlen, más politikai nézetet vallók 1867-ben megalakították a Váci Polgári Kört. Célja ugyanaz volt, mint a Casino-é, csak a tagság összetétele volt más. 1865-ben Drágfy Sándor ügyvéd, a Váci takarékpénztár első igazgatója lett a váci kerület képviselője. 1869-ben is nyert, ám nem tölthette ki a mandátumát, mert 1870. június 14-én a Vácra tartó gőzhajón rosszul lett, és elhunyt. Az időközi választást Degré Alajos – egykori honvédtiszt, akinek a nevéhez fűződik a ’48-as emlékmű felállítása – nyerte. A kettejük közti politikai nézetkülönbség okozhatta azt, hogy Vácott ekkortól nem egy, hanem két társaskör – a Casino és a Váci Polgári Kör – működött. Erre utal Karcsu Antal Arzénnak, Vác történetírójának a két kör későbbi egyesülése kapcsán írt megjegyzése: „Hisz úgyis a "Casinó" és "Polgári kör" annak idején a képviselő választások hatása alatt az egyes pártok által alakittatott; ekkor pedig már, – noha akkor sem volt helyes, ezen elkülönitésnek semmi értelme sincs; mert az akkori képviselő-jelöltek egyike már régebben meghalt, a másik pedig már az 1875-ki választásnál sem volt felléptetve.” Az emlékezete azonban nem pontos, Degré 1875-ben még indult a választáson ifj. gróf Ráday Gedeon ellen, de nem nyert. 1878-ban azonban már nem szerepelt a jelöltek között, a választási visszaélésekről nem a szónoklataiban beszélt, hanem íróként, az 1877-ben megjelent „Itthon” című regényében.
1878-ban már a politikai nézetkülönbség nem volt akadálya a két társaskör egyesülésének, melynek legfőbb támogatója ifj. gróf Ráday Gedeon volt. Az egyezkedés majd két évig tartott. A legnagyobb vitát az váltotta ki, mi legyen az egyesült társaskör neve, végül megegyeztek a Váci Egyesült Kasinó Kör elnevezésben.
Az alapszabályt 1880. március 15-én fogadták el. Az aláírók között több ismerős névvel találkozunk: dr. Miltényi Gyula ügyvéd, Krenedits Ferenc rajztanár, dr. Freysinger Lajos közjegyző, Csávolszky József kanonok. Ők azok, akik más egyesületek vezetőségében is fontos szerepet kaptak. Az alapszabályban rögzített egyesülés dátuma 1880. július 1, s talán a korábbiakból okulva a célok megfogalmazásában hangsúlyozták a politikamentességet. "Czélja, minden politikai működés kizárásával, olvasás, társalgás s kölcsönös eszmecsere utján a közművelődés terjesztése és a társas élet emelése." A Váci Egyesült Kasinó Kör igazgatója Fekete Károly, a váci siketnéma intézet igazgatója lett.
Az egyesülést követően a két egyleti könyvtárat is egyesítették, s többes példányokat a helybeli főgimnáziumi önképző kör, az ipartársulat és a római kath. legényegylet könyvtárai közt osztották el. A könyvtár használatát is szabályozták. Rögzítették a kölcsönzés módját, idejét, s aki időben nem hozta vissza a könyvet, büntetést fizetett. Kártérítést kellett fizetni a megrongált vagy elvesztett könyvekért is. Tilos volt – a lakásukon kívül – másnak átadni a kikölcsönzött könyvet. Egy 1908-ban kiadott könyvjegyzékben 1159 tétel szerepelt, de ennél – a többes példányok miatt – több kötet volt a könyvtárban. A legtöbb példányban Jókai Mikszáth, Gárdonyi, Bródy Sándor, Jósika Miklós, Vas Gereben és Herczeg Ferenc művei voltak a polcokon, de a kalandokat kedvelők 17 féle Verne regény közül is választhattak. Ugyan csak két művet kölcsönözhettek ki egyszerre, valószínű, hogy sokan a feleségük számára is választottak, mivel a könyvjegyzék a korában rendkívül népszerű írónő, Beniczkyné Bajza Lenke 37 regényét is tartalmazta.
Nemcsak könyvet lehetett kölcsönözni, de több újság is járt, a kaszinó helyiségében pedig kártyázni és biliárdozni is tudtak a tagok. Időnként a technikai újdonságokkal is találkozhattak. 1881. decemberében jelent meg egy rövid tudósítás a Váczi Közlönyben: „Phonographot azaz hangíró készüléket lesz alkalma e héten látni s hallani közönségünknek, melyet tulajdonosa valószínűleg a kaszinó-körben is be fog mutatni. Ajánljuk olvasóinknak, hogy ne mulasszák el megismerkedni e nagy jövőjű új találmánnyal.”
A kaszinó a személyes összefonódások és kapcsolatok révén több kulturális törekvést is támogatott, így foglalkozott a színház ügyével és a dalkörrel is. Freysinger Lajos például számos egyesület vezetésében részt vállalt, számtalan jó ügyet támogatott.