Kortesnek lenni a legjobb üzlet volt. „Vaskalap János igaz hazafi és főkortes” tudományáról is beszámolt a 1881-ben a Váczi Közlöny.  „Mert bizony” – emlékszik vissza a kortes -  „gyöngy élet volt is az. Három hónapig nem dolgozni, hanem csak a haza dolgára gondolni, nagy urakkal parolázni, a szólás szabadságát korlátlanul gyakorolhatni és azután annyit enni és inni, amennyit tetszik anélkül, hogy az árát valaki kérné.” Elég volt csak ígérni 50-60 biztos szavazót, máris felcsaphatott valaki pártvezérnek, s rendelkezhetett némi pénz fölött. A szavazás napján azonban kiderült a turpisság. Erre is megvolt a megfelelő válasz: „a pártnak hirdetett 50 emberemre pedig azt mondtam, hogy hitvány kupcziher emberek voltak, kik az ellenpárttól meghagyták magukat vesztegetni. Hjah mert a kortességhez pénz kell… Mért nem adtak még többet a kezembe”.

A programra a belépés ingyenes!