2024. március 29., péntek   Auguszta napja


Mária Terézia születése 305. évfordulójának, valamint a királynő egykori váci látogatásának állít emléket a Tragor Ignác Múzeum időszaki kiállítása a Vác főterén álló "Elefántos" házban (Március 15 tér 23).
A kiállítás augusztus végéig ingyenesen megtekinthető, péntek-szombat-vasárnapi napokon, 10-17 óra között.

Mária Terézia a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója


Bécsben született 1717. május 13-án VI. Károly császár (III. Károly néven magyar- és II. Károly néven cseh király) és Erzsébet Krisztina wolfenbütteli hercegnő gyermekeként. Minthogy idősebb fiútestvére az ő születésekor már nem élt, apja 1723-ra elfogadtatta a nőági örökösödés törvényét – a Pragmatica Sanctiot – a Habsburg Birodalom királyságaival és tartományaival. Mária Terézia 1736-ban kelt egybe az egy ideje már a bécsi udvarban nevelkedő Lotaringiai Ferenc István herceggel, házasságuk a korban szokatlan módon szerelmi házasság volt.Habsburg Károly 1740-ben bekövetkezett halálával az európai uralkodók egy része megtámadta a Pragmatica Sanctio elvét, hosszas örökösödési háború kezdődött. Mária Terézia 1741. június 25-én magyar királlyá koronáztatta magát Pozsonyban, majd az év végén a cseh koronát is birtokba vette. A Habsburg örökös tartományokat főhercegnői rangban vezette, férjét formálisan társuralkodóvá emelte. Örökösödési jogának súlyt adott, hogy a birodalom felét jelentő Magyar Királyság rendjei kiálltak mellette. Uralkodása kezdetén a magyar nemesség jelentette fő támaszát, akik megkapták tőle régi kiváltságaik megerősítését, és segítették királynőjüket a háborúban. A béke megteremtéséhez komoly lépést jelentett, hogy férjét, Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották a kilenc választófejedelem közül hétnek a szavazatával. Az örökösödési háború 1748-ban ért véget, Mária Terézia hatalma megszilárdult. Uralkodása, felvilágosult abszolutista uralkodóhoz illő intézkedései a felemelkedés korszakát jelentették a monarchia számára. A béke éveit országainak szervezésére fordította, közigazgatási-, pénzügyi- és hadsereg-reformot hajtott végre. Gazdaságpolitikája a birodalmi érdekeket tartotta szem előtt, vámrendszere Magyarországot hátrányosan érintette. Az osztrák tartományok iparát és kereskedését támogatta a magyar érdekek ellenében, mivel megítélése szerint a magyar nemesség adómentessége miatt az ország nem járult hozzá erejéhez mérten a monarchia közös kiadásainak fedezéséhez. Támogatta a közoktatást, az állam felügyelete alá helyezte a felsőfokú képzést, a nagyszombati egyetemet áthelyezte Budára. Az egész magyar iskolaügyet újjászervezte, a váci szegény nemes ifjak iskoláját is támogatta, s a bécsi mintájára Tereziánummá alakíttatta. Az úrbér – a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások – szabályozását a magyar országgyűlés akaratával szemben módosította. Intézkedései során számolt a magyar nemzeti öntudattal, a Szent István-rend alapítása, a nemesi testőrség felállítása ilyen megfontolások alapján történt. Több reformja – az iskola- és nevelésügy szervezése, a jobbágyság állapotának javítása, az Alföld betelepítése, Fiume városának és kerületének a királysághoz csatolása – segítette Magyaroszág felemelkedését. A magánélet és az anyaság is fontos volt számára. Uralkodói feladatai ellátása közben tizenhat gyermeket szült, közülük tízen – négy fiú és hat leány – élték túl őt. 1780. november 29-én hunyt el, férjével közös síremléke a bécsi Kapucinusok kriptájában látható. 


Mellékelt képek:
Térkép Eseménytár Galéria Partnerek Hírlevél
<< 2024 Március >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
26272829010203
04050607080910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

instagram.com

vac.hu

20 éves nka


A Tragor Ignác Múzeum honlapja • Grafikai tervezés: Arcus Stúdió • Webfejlesztés: DunaWeb Kft.
A weblap Várady Róbert: Cyber térben (2008) című festménye felhasználásával készült.