A múzeumalapítás gondolata a régészet iránt érdeklődő ifj. Varázséji Gusztáv lapszerkesztő és Freysinger Lajos közjegyző nevéhez köthető. 1881-ben kezdték meg a leendő múzeum számára a gyűjtést, azonban Varázséji korai halála miatt a gyűjtemény sorsa bizonytalanná vált. 1887 júliusában Csávolszky József kanonok vette át az irányítást, elnökletével megalakították a Váci múzeum és régészeti bizottságot. Az első múzeumőr tisztét Fodor Imre tanító töltötte be. Felhívásukban meghatározták a gyűjtendő tárgyak körét: régi pénzek, érmek, szobrok, képek, rajzok hírlapok, könyvek, pecsétnyomók, ok- és kéziratok, kegytárgyak... A Váci múzeum és régészeti bizottság alapszabály nélkül működött, jelentősége abban állt, hogy felkeltette a helyi és környékbeli polgárok érdeklődését a helytörténet, a múlt emlékeinek megmentése iránt.

1894-ben Bauer Mihály rajztanár bekapcsolódásával újabb lendületet vett a múzeumi mozgalom. Bauer kidolgozott alapszabály-tervezettel, s egy, a gyűjtemény elhelyezése szempontjából igen kedvező ötlettel állt elő: Tabán utcai házának egy helyiségét ajánlotta fel a múzeum számára. 1895. február 15-én a VME elfogadta az Alapszabály tervezetet, és benyújtotta a belügyminisztériumnak. A terv még több változtatáson ment keresztül – így a minisztérium által jóváhagyott alapszabály alapján végül a következő év decemberében ült össze az alakuló közgyűlés, megalakult a VME.

A múzeumalapítók korszerű, előremutató elveket vallottak a múzeum céljáról és feladatáról.

„A múseum feladata:

a, a múlt, főleg helyi s vidéki jelentőségű geológiai, őskori, történelmi, művészeti, irodalmi, műipari s tanügyi emlékének, s maradványainak gyűjtése, megőrzése, ismertetése a közművelődés érdekében.

b, a jelenkor történelmi emlékeinek, táj és népismei adatainak, földtani leleteinek, a nyerstermékek legkitűnőbb példányainak, az ipar és a művészet remekeinek összegyűjtése, rendezése, s tanulmányozás végett való kiállítása."

Az egyesület elnöke Csávolszky József kanonok lett, az alelnöki tiszten ketten osztoztak: dr. Freysinger Lajos királyi közjegyző és Reiser Henrik. A titkár, s egyben a természetrajzi „osztály” vezetője Tragor Ignác lett. Fodor Imre mellé két újabb múzeumőrt választottak: Borbély Sándort a Siketnéma Intézet tanárát - aki egyébként a régészeti-történeti osztály vezetője is lett - és Bartók Lajos rajztanárt. A múzeum tanügyi osztályának vezetését a VME elnöke vállalta. Az iparművészeti osztály vezetője és egyben a múzeum igazgatója Bauer Mihály lett. Hogy az egyesület működéséről folyamatosan tájékoztathassák az érdeklődőket, hivatalos lapnak megnyerték a Vácz és Vidéke című újságot. A Bauer házban, - a felújítást és a rendezést követően - 1898. február 27-én vasárnap nyitották meg a nagyközönség számára a múzeumot.

1867 és 1905 között Magyarországon 64 múzeum jött létre, büszkeségünkre a váci is a korai alapításúak közé tartozik, Pest megye legrégebbi múzeuma.

A múzeum fennállása során sokszor került nehéz helyzetbe, de mindannyiszor sikerült talpra állnia, maga mellé állítva a város polgárságát. Mindannyiunk közös emlékezetét őrzik a tárgyaink, dokumentumaink. Alapítóinknak és az utánunk jövő nemzedékeknek tartozunk felelősséggel, azzal, hogy a múzeumot, a benne őrzött tárgyi és szellemi javakat megőrizzük és  bemutatjuk. Ahogy múzeumunk névadója, Tragor Ignác írta: „… a múlt megbecsülése a szilárd jövő alapja…”

2021 a váci múzeum számára az emlékezés éve. Programjainkat ennek jegyében alakítottuk. Reméljük, hogy együtt ünnepelhetünk!

Forró Katalin múzeumigazgató