Szent László és Vác – a Képes Krónika nyomán

1074 márciusában Géza és testvére, László egyesült serege Vácnál készült csatára unokatestvérük, a népszerűtlen Salamon hada ellen. Lászlónak látomása volt: Isten angyala a mennyből leereszkedve koronát helyezett Géza fejére. A jelenést csak László látta, aki elmesélte testvérének. Géza fogadalmat tett, ha úgy lesz, ahogyan öccse állítja, és legyőzik Salamont, templomot emel Szűz Mária tiszteletére a látomás helyén. A látomás helye a Gombás-pataktól délre lehetett, ahol ma a Hétkápolna áll. A Képes krónika szerint ekkor a környéket sűrű erdőség borította, és egyetlen remete, Vác lakta. Később, amikor Gézát már királlyá koronázták, és öccsével visszatért a helyszínre, hogy a templom helyét kijelöljék, szarvas jelent meg nekik, agancsán gyertyák világítottak. Az állat az erdőbe vetette magát, a testvérpár üldözőbe vette, és távolabb, a mai ferences templom helyén pillantották meg ismét. Ezt is isteni jelnek tekintették, ezért itt épült fel a Boldogasszony temploma, az egykori váci székesegyház.

Így ír erről a Képes Krónika:

„Géza Vácig lovagolt, ott találkozott öccsével, Lászlóval, és sógorukkal, Ottó herceggel, akik erős segítőcsapatokat hoztak… ❧

❧ A király (Salamon) tehát Vid ispán szavaiban bízván, gyorsan elindult serégével, és csütörtökön megszállt a Rákoson. Géza, László és Ottó hercegek azonban és mind a velük lévő magyar sereg Vác táján állapodott meg. Nagy erdőség volt ott, senki sem lakott benne, csak egy Vác nevű, szent életű remete. Erről nevezte el utóbb Géza herceg a várost, amely ott épült.

Midőn tehát ez a sereg a szembejövő Salamonra várakozott, egyik reggel a hercegek lóháton tanácskoztak azon a helyen, ahol most Szent Péter apostol kőkápolnája áll; fontolgatták, miképpen harcoljanak. Hát amint itt álldogáltak, világos nappal mennyei látomás jelent meg Szent Lászlónak; mire szólott bátyjához, Géza herceghez: "Láttál valamit?" Felelé az: "Semmit." Mondotta ekkor Szent László: "Amidőn itt álltunk és tanácskoztunk, íme, az Úr angyala leszállott az égből, kezében aranykoronát hozott, és azt a fejedre illesztette; nyilvánvaló ebből, hogy minékünk adatik a győzelem, Salamon pedig legyőzetve, számkivetve futamodik ki országából, a királyságot és a koronát pedig neked adja az Úr." Mondotta erre Géza: "Ha az Úristen velünk lesz és megoltalmaz ellenségeinkkel szemben, és ez a látomásod teljesül, egyházat építek itt ezen a helyen az ő szentséges szűz anyjának, Máriának." ❧

(A mogyoródi csatában Géza és László egyesült hadai legyőzik Salamon seregét.)

„Géza és László hercegek azután seregükkel Fehérvárra mentek, Géza, a magyarok ösztönzésére elfogadta az ország koronáját. Koronázása után elment arra a helyre, ahol a látomás történt, és tanakodott öccsével, Lászlóval, hogy a Szűzanya tiszteletére építendő egyháznak hol vessék meg alapját. És mikor ott állottak Vác alatt, ahol most Boldog Péter apostol egyháza van, egy szarvas jelent meg nekik, szarvai tele égő gyertyákkal; eliramodott előlük az erdő felé, és lábát azon a helyen vetette meg, hol most a monostor van. A vitézek rányilaztak, mire a Dunába szökkent, és többé nem látták. Ennek láttára szólott Szent László: "Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala." ❧ És mondotta Géza király: "Mondjad, kedves öcsém, mit jelentettek az égő gyertyák, miket a szarvas agancsán láttunk?" Felelt Szent László: "Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak, nem is égő gyertyák, hanem fényes tollak, lábát pedig azért vetette meg ott, mivel megjelölte a helyet, hogy ott építsük fel a Boldogságos Szűz egyházát, s nem másutt!" Hogy azonban az első látomás helye se maradjon épület nélkül, Géza király és öccse elrendelték, hogy ott Szent Péternek, az apostolok fejedelmének tiszteletére emeljenek kápolnát. Géza király tehát megalapította és nagy jószágokkal és birtokokkal adományozta meg a váci egyházat…”